Biztonságos laboratóriumban előállított húst enni?

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) engedélyezte a laboratóriumban előállított baromfihúst emberi fogyasztásra. Bár ez a termékkategória egyelőre nem érhető el kereskedelmi forgalomban, a bejelentés egy lépéssel közelebb vitte a világot a fenntarthatóbb húsipar felé.

Egy kaliforniai cég kifejezetten azzal foglalkozik, hogy laboratóriumban tenyésztett állati sejtekből „növesszenek” húst. Az FDA ennek vállalatnak a termékét vizsgálta meg, majd bejelentette: „nincs több kérdése” a laboratóriumban termesztett hús biztonságosságával kapcsolatban. Ez egy fontos mérföldkőnek számít a fenntarthatóbb élelmiszertermesztés felé vezető úton – számolt be róla a Health.com. A hír hatására persze rengeteg kérdés merült fel a gyártással, az összetétellel, a biztonsággal és az elérhetőséggel kapcsolatban – az alábbiakban ezekre próbálunk választ adni.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha húsos szalonnát vásárolnánk? Mutatjuk, hogyan deríthetjük ki, jó minőségű-e a bacon.

Mi a laboratóriumban termesztett hús?

A hús laboratóriumi környezetben történő termesztése némiképp eltér a hagyományos tenyésztés folyamatától. A végeredménye viszont mindkét tevékenységnek ugyanaz: valódi, fogyasztható csirkehús.

A laborban előállított hús „története” egy élő csirke sejtmintájával kezdődik – emiatt hívják a  laboratóriumi húst sejttenyésztett húsnak is. „Sejtmintát veszünk egy állatból vagy megtermékenyített petesejtből, és kiválasztjuk azokat a sejteket, amelyek képesek állati szövetté, hússá alakulni. Ezek a sejtek ezután egy nagy, rozsdamentes acélból készült tartályba kerülnek, és ellátjuk őket a növekedéshez és szaporodáshoz szükséges tápanyagokkal” – magyarázta David Kay, az Upside Foods kommunikációs igazgatója. A szakérő szerint a húselőállítás ezen módja a növények üvegházban történő termesztéséhez hasonlítható.

hús, laboratórium
A jövő hústermékei már laboratóriumokban készülhetnek. Fotó: Getty Images

„A hús laboratóriumi termesztése lehetővé teszi ugyanazt a biológiai folyamatot, mint ami az élő állatok növekedése során történik. Biztosítjuk ugyanis a meleget, valamint az izom- és zsírépítéshez szükséges alapvető elemeket, úgymint vizet, fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat” – tette hozzá Maia Keerie, egy alternatív fehérjefejlesztéssel foglalkozó szervezet, a Good Food Institute média- és kommunikációs vezetője.

Biztonsági aggályok és előnyök

Az FDA közelmúltbeli döntése azt jelzi, hogy a laboratóriumban termesztett csirkét elég biztonságosnak tartják ahhoz, hogy emberek fogyaszthassák, sejtszinten ugyanis semmiben nem különbözik a „normál” csirkehústól. Ennek ellenére a rozsdamentes acélból készült tartályban létrehozott csirke fogyasztásának gondolata kissé furcsán hangozhat, így nem csoda, hogy sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban. Néhányan például amiatt aggódnak, hogy a sejttenyésztett hús előre nem látható egészségügyi kockázatokat jelenthet.

Egyesek azzal érvelnek, hogy mivel a laboratóriumban termesztett hús nem rendelkezik teljesen működőképes immunrendszerrel, nagyobb lehet a fertőzés kockázata. Fontos kiemelni továbbá, hogy a gyártási folyamat során a laborban egyáltalán nem használnak antibiotikumokat és gombaellenes szereket – ezek csupán a gyártást megelőző szakaszokban használhatók, nagyon kis mennyiségben. Mások szerint viszont ez inkább az előnyünkre válik, az így termesztett hús ugyanis nem járul hozzá az antibiotikumrezisztens baktériumok kialakulásához. A vizsgálatok szerint ráadásul a laboratóriumi csirke felületén jóval alacsonyabb számú mikrobát találtak, mint a hagyományos csirkehúsén, így a laborban termesztett példányok fogyasztása feltehetően kevesebb élelmiszereredetű megbetegedést eredményeznek majd.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A laboratóriumi hús mellett szól az is, hogy ennek termesztése jóval kevesebb erőforrást igényel, mint az üzemi gazdaságban történő csirketenyésztés, ráadásul sokkal fenntarthatóbb is annál. „A megújuló energia felhasználásával, nagy mennyiségben történő előállítás esetén a szén-dioxid-kibocsátás a hagyományos hústermelésének töredéke, ráadásul vízből és földterületből is sokkal kevesebbre van szükség” – mondta Kay. Egyes számítások szerint a laboratóriumban termesztett hús 96 százalékkal képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a hagyományos hústenyésztéshez viszonyítva, és jelentős energiamegtakarítással is jár. Emellett az állatvédőknek fontos szempont lehet, hogy a húselőállítás innovatív formája nem teszi szükségessé az állatok leölését.

Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy mikor kerülhet kereskedelmi forgalomba a laboratóriumi hús. Mindenesetre egy tanulmány szerint sokan már alig várják. A megkérdezett amerikai fogyasztók 80 százaléka ugyanis azt válaszolta, valószínűleg kipróbálja majd a termesztett húst.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Borult idő várható. Egy nyugatról kelet felé tartó csapadékzóna mentén az ország északi felén nagyrészt havazás, dél felé haladva havas eső, eső vegyesen várható. A Dunántúli-középhegységben, a főváros és az Északi-középhegység tágabb térségében vastagabb vizes, tapadó hóréteg is kialakulhat. Sokfelé lesz erős, főként Csongrád-Csanád és Békés megyében viharos, akár erősen viharos a déli, délkeleti szél, majd hajnaltól északnyugatira fordul a légmozgás, amely Sopronnál és a Fertőnél viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -4 és +4 fok között várható, amely az éjszaka első felében áll be; az északi szélvédett völgyekben lesz a leghidegebb. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.