A DDT és társai
Százhét vegyi anyag nyomait keresték az elemzést végző holland laboratóriumban. Olyan vegyi anyagokat, amelyek rendkívül ellenállóak, egyáltalán nem, vagy csak nehezen bomlanak le a környezetben, felhalmozódnak a szervezetben és károsak lehetnek az egészségre.
A vizsgált mérgek közül sokat már évekkel, esetleg évtizedekkel ezelőtt betiltottak, mint például a poliklórozott bifenileket (PCB-k) vagy a hírhedt rovarirtószert, a DDT-t. Ez utóbbi hihetetlen pusztítást végez az élővilágban, olyan helyekre is eljut, ahol sohasem használták. A DDT-t kimutatták már érintetlen őserdők fáiban, antarktiszi pingvinek húsában, északi-sarki jegesmedvék agyszövetében, és magashegységek állataiban is.
De tévedés azt hinni, hogy csak a környezetből kerül méreg a szervezetünkbe, hiszen az anyagcsere-folyamatok során is képződnek salakanyagok.
Ha az étel túlságosan sokáig időzik az emésztőrendszerben, akkor erjedni kezd, és az ekkor keletkező bomlási mérgek, illetve az erjedés melléktermékei bejutnak a vérkeringésbe.
Mérgek a levegőből, talajból, a falakból...
A levegőszennyezés ma már komoly probléma. Nem csak a gyárak, hanem az autók is szennyezik a levegőt. A benzin vagy a gázolaj elégetésekor jelentős mennyiségű nehézfémet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. Magyarország nagyvárosaiban az év sok napján a veszélyes koncentrációnál is magasabb arányban van jelen a levegőben por és veszélyes anyag.
Az egyik legkomplexebb mérgezést a cigaretta okozza. Minden slukkal nikotin, kátrány, formaldehid, radioaktív polónium és több nehézfém, például arzén és kadmium jut a szervezetbe. De ez csak néhány abból a körülbelül 4000 kémiai vegyületből, amely a cigarettában van.
Tizenhárom millió kémiai vegyületet ismerünk, ebből több mint százezret veszélyes környezeti méregként tartanak számon. Ám annak ellenére, hogy ezekről tudjuk, hogy károsak, sokat közülük használunk növényvédő szerként, a rovarölőként. Ezeket - és a nehézfémeket - a természet egyáltalán nem tudja lebontani. Adott helyen felhalmozódnak a talajban. A növények felveszik ezeket a mérgeket, az állatok megeszik a növényt és a tápláléklánc segítségével egyszer csak a mi tányérunkra kerülnek ezek a veszélyes vegyi anyagok.
Az otthonunkban és a munkahelyünkön is kerülhet méreg a szervezetünkbe. Az építőanyagok, a festékek, a tapéta, a szőnyeg, a bútorok, illetve a technikai eszközök - mint például a például fénymásoló - különböző kémiai anyagok párologtatnak ki.
...az ételből, a vízből
A húskészítmények tartósítására használt nitrit, illetve egyes színezőanyagok nagy mennyiségben szintén ártalmasak az egészségre - erre többek között a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is több esetben felhívta a figyelmet.
Évek óta vizsgálják a fogyasztásra szűnt tengeri állatokat, és aggasztónak tartják, hogy előfordulhatnak bennük rákkeltő anyagok, dioxin, nehézfémek, például higany, arzén, kadmium vagy ólom is.
A zöldségeket és gyümölcsöket növényvédő szerekkel, műtrágyákkal és rovarirtókkal kezelik. Igaz, hogy szigorú jogszabályok szerint a boltba kerülésig elég időnek kell eltelnie, így elméletileg ezek ártalmatlanná válnak.
Az elmúlt pár évben sok száz állattenyésztő telepet zárattak be Belgiumban, Hollandiában és Németországban azt követően, hogy dioxin-nyomokat találtak a takarmányban, így az felhalmozódott a táppal etetett sertések és baromfik húsában. Ezekből az állatokból Magyarországra is jutott, így a kormányzat és az illetékes szervek több száz tonna élelmiszert semmisíttettek meg.
Az aflatoxin - egy erősen rákkeltő méreg - brazil fűszerpaprikával érkezett az országba. A kormány rendelkezésére be is vonták a boltokból a paprikaőrleményeket, mivel egyes mintákban a megengedettnél nyolcvanszor több mérgező anyagot találtak.
És persze ne feledjük, hogy az alkohol is méreg, még akkor is, ha kis mennyiségben könnyen megbirkózik vele a szervezet.
Tünetek
A máj és vese dolgozik azon, hogy a mérgektől, salakanyagoktól megszabaduljunk. De ez csak részben sikerül - ezt mutatja több elemzés is. A méreganyagok elsősorban a zsírszövetben, a kötőszövetben, az izmokban, illetve a májban, a vesében, a csontokban, a gyomorban, de még az agyban is lerakódhatnak.
Minél több méreg kerül a szervezetbe, annál kevésbé képes a kiválasztó szervrendszer megbirkózni a tisztítással.
A tünetek sajnos elég általánosak, betudhatók akár a stresszes hétköznapoknak is. Állandó fáradékonyság, csökkent koncentrálóképesség és kedvetlenség - kevesen mondhatják, hogy nem szenvedtek ilyen problémától. A méreganyagok felhalmozódásával nő a fertőző betegségre való hajlam, és sokaknál jelentkezik visszatérő fejfájás.
Már az újszülöttek vérében is?
Igen. Tíz újszülött köldökzsinórvérét elemezték az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport megbízásából 2004-2005-ben.
Összesen 287 különböző vegyi anyagot találtak, közülük 209-et azelőtt még soha nem mutattak ki köldökzsinór-vérből. A talált vegyületek közül sok rákot, idegrendszeri károsodást, fejlődési rendellenességet okoz - ha elér egy bizonyos koncentrációt.
A WWF detoX felmérésében pedig egyetlen olyan embert sem találtak, akinek a vérében ne lett volna mesterséges, az egészségre káros vegyi anyag.
A kutatás során keresett 107 vegyi anyagból végül összesen 73-at mutattak ki a különböző vérmintákban. Kiderült, hogy a legtöbb vegyi anyag a nagymamák generációjában van, 63 káros vegyületet találtak a szervezetükben, javarészt azóta már betiltott anyagokat, például klórtartalmú szerves növényvédő szereket és poliklórózott bifenileket.
Az édesanyákéban 49, a gyermekekéből pedig 59 vegyi anyagot mutattak ki. A fiatalok szervezetében azért több a káros anyag, mert az elmúlt években szennyezik a környezetet a modernebb kemikáliák, mint például a brómozott égésblokkolók, fluorozott vegyi anyagok.
Kis magyar méregtár
Ez is érdekelhet
Mindannyiuk vérében vannak klórtartalmú szerves növényvédőszerek, ráadásul magasabb koncentrációban, mint az európai átlag. Kevesebbet találtak viszont poliklórozott bifenilekből. Brómozott égésblokkolókat is mindhárom generáció vére tartalmazott, és ahogy ez várható volt, legnagyobb mennyiségben éppen a legifjabb generációt képviselő gyermek vérében.
