A mesterséges édesítőszereket az teszi sokak számára vonzó lehetőséggé, hogy kalóriamentes megoldást kínálnak ételeink édesítésére. Akárcsak a cukor, ezek is közvetlenül hatnak ízlelőbimbóinkra. Ebből aztán olyan idegi jelek keletkeznek, amelyek azt üzenik testünknek, hogy magas szénhidráttartalmú táplálékot vettünk magunkhoz, és azt lebontva sok energiához juthatunk – noha ez ebben az esetben ugye nem igaz. A területen zajló kutatások ezzel együtt azt mutatják, hogy nem teljesen kockázatmentes, ha ilyen módon igyekszünk becsapni szervezetünket.
Az édesítőszerek veszélyei
Mint azt Havovi Chichger sejt- és molekuláris biológus, illetve Caray A. Walker mikrobiológus, az Anglia Ruskin Egyetem kutatói írják a The Conversation oldalán, a cukorfogyasztás dopaminrendszerünket is stimulálja. Ez az agy jutalmazó rendszerének része, és kapcsolatba hozható az édességek utáni sóvárgással is. Evolúciós szempontból nézve azt mondhatjuk, hogy az ember – túlélése érdekében – ösztönösen vágyik a magas cukortartalmú táplálékokra mint energiaforrásra. Másfelől viszont, mint az mára közismert, a túlzott cukorfogyasztás súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve akár olyan anyagcserezavarokat, mint az elhízás vagy a cukorbetegség.
Chichger és Walker arra hívják fel a figyelmet, hogy egyre több tudományos bizonyíték utal arra: bár a dopaminrendszert nem stimulálják, a mesterséges édesítőszerek is előidézhetnek hasonló anyagcsere-problémákat. Egy idén márciusban megjelent tanulmány például arról számolt be, hogy két doboz üdítőital cukortartalmának megfelelő mennyiségű szukralóz elfogyasztása után két órával fokozott éhség lett úrrá a kísérletbe bevont alanyokon. A kutatók mindezt a résztvevők agyi véráramlásának mérésével mutatták ki: a szukralóz hatására ugyanis megnőtt a hipotalamusz, az agy éhségszabályozásért felelős területének véráramlása.
Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy az édesítőszerek képesek ugyanazon idegsejteket stimulálni, mint az éhséghormonként ismert leptin. Hosszú távon így rendszeres fogyasztásuk hatására megemelkedhet az éhségküszöb, magyarán többet kell ennünk ahhoz, hogy jóllakottnak érezzük magunkat. Egy szó, mint száz, a mesterséges édesítőszerektől éhesebbé válhatunk, ami végeredményben fokozott kalóriabevitelre sarkall. Ráadásul ez még nem minden!
Egy 2023-ban megjelent, több mint 20 évet felölelő tanulmány kapcsolatot talált az édesítőszerek fogyasztása és testzsírszázalék növekedése között. Egészen pontosan arról van szó, hogy az eredmények szerint közel 70 százalékkal magasabb volt az elhízás elfordulása azok körében, akik naponta legalább három-négy doboz diétás üdítőnek megfelelő mennyiségű édesítőszert vittek be, mint akik naponta átlagosan fél doboznál is kevesebbet. Ami pedig különösen megdöbbentő, hogy ez az összefüggés a tanulmány szerzői szerint független volt a résztvevők napi kalóriabevitelétől. Lényegében tehát az édesítőszerek eleve hajlamosítanak a zsírfelhalmozódásra, bármit is együnk melléjük.
Végül, de nem utolsósorban egy friss francia tanulmány kimutatta, hogy a mesterséges édesítőszereket tartalmazó üdítőitalok napi rendszerességű fogyasztása kapcsolatba hozható a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának emelkedett kockázatával. Persze ezekben az italokban számos más adalékanyag is megtalálható, kezdve savasító anyagoktól színezékeken át emulgeálószerekig. Így aztán nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a kutatók által megfigyelt összefüggés egy az egyben a mesterséges édesítőszerek számlájára írható. Ezzel együtt a kutatás kétségtelenül egy újabb intő jel.
Az édesítőszerek nem fogyókúrás eszközök
Vajon teljesen fel kellene hagynunk az édesítőszerek fogyasztásával? Nos, Chichger és Walker arra is rámutat, hogy azért ennél valamelyest vegyesebb az összkép. Akadnak ugyanis szép számmal olyan kutatások is, amelyek szerint a cukor rövid távú kiváltása mesterséges édesítőszerekkel csökkentheti a testsúlyt és a testzsír mértékét. Sőt, olyan eredmények is születtek több esetben, amelyek szerint ezek az édesítőanyagok nem hozhatók összefüggésbe a cukorbetegség kialakulásával, sem annak olyan előjeleivel, mint az emelkedett éhomi vércukor- vagy inzulinértékek. A két szakember hangsúlyozza azonban, hogy e kutatások jellemzően viszonylag rövid időablakot vizsgáltak csupán, valamint a cukor- és édesítőszerfogyasztást hasonlították csak össze. Végeredményben tehát ezek sem perdöntőek, illetve nem nyújtanak elegendő támpontot annak eldöntésére, hogy miként kellene kezelnünk a mesterséges édesítőszereket.
Mindenesetre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint az édesítőszerekre nem tekinthetünk fogyást segítő eszközként, mert még ha csekély mértékben is, de kapcsolatban hozhatók az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatával. A brit kormány táplálkozástudományi tanácsadó testülete (SACN) szintén azt javasolja, hogy fogyasszunk minél kevesebb édesítőszert, különösen a gyerekek.
Eközben persze a cukorbevitelt is ajánlott mérsékelni. Így aztán joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon melyik a kisebbik rossz: a mesterséges édesítőszerek is annyira károsak-e, mint a cukor? Nos, Chichger és Walker szerint a meglévő tudományos bizonyítékok kétségtelenül a túlzott cukorfogyasztás felé billentik a mérleg nyelvét, de érdemes megemlíteni, hogy az édesítőszerek hatásai kapcsán jóval kevesebb információval rendelkezünk egyelőre. Addig is tehát, amíg a tudósok nem találnak megnyugtató választ a felmerülő kérdésekre, csak a jól bevált tanácsot lehet adni az édesszájúak számára: mint táplálkozásunkban mindennel, a mesterséges édesítőszerekkel is jobb mértékletesen bánni.