Valóban minden második embernek van panaszt okozó aranyere?
Bizony elég sokan vannak. Az életkor előrehaladtával nő a betegek száma. Azt lehet mondani, hogy 50 éves korban 50%, 60 éves korban 60% az érintettek aránya, és így tovább. Egy amerikai szaklap azt írta, hogy életében szinte mindenkinek van legalább egy aranyeres epizódja. Ez alatt azt kell érteni, hogy a négy alaptünet közül - ezek a vérzés, váladékozás, viszketés és az az érzés, ki nem ürülési érzés, - valamelyik jelentkezik. Maga az aranyér amúgy természetes, mindenki rendelkezik vele, csak az aranyér-betegség nem az. Az aranyér már az újszülötteknél is megtalálható a végbélnyílás felett 2-3 cm-rel. Ezek az úgynevezett arteriovenózus érpárnák nyálkahártyával borítottak, és az a feladatuk, hogy a tér mindhárom irányában kiterjedve hermetikus zárást biztosítsanak a végbélnek. Akkor alakul ki a betegség, amikor a párnácskák megnyúlnak, és kifelé türemkednek a végbélnyíláson. A vénák fala ilyenkor egyre vékonyabb, egyre sérülékenyebb, végül a bennük pangó vérrel együtt súlyuknál fogva kicsúsznak a végbélnyíláson, és az aranyér a végbélzáró-izmok közé szorul.
Stádiumok
Az aranyér súlyosságáról a stádiumbeosztás alapján beszélhetünk. Az első stádiumban jellemző tünet az időnként fellépő vérzés, fájdalom nincs. A második stádiumban az aranyerek már megnagyobbodtak, gyakrabban véreznek. A harmadik stádiumban az aranyerek már akkorák, hogy székelésnél, guggolásnál, nagyobb hasprésnél a végbélnyílás elé türemkednek, és székelés után is csak az ujjak segítségével helyezhetők vissza. A végbél nem záródik rendesen, ezért a folyamatos nedvezés következtében viszketés alakul ki. Negyedik stádiumnál az aranyerek végérvényesen kitüremkedtek. Ez nedvezéssel jár, és talán sokakat meglep, de szövődménymentes aranyér-betegség soha nem fáj, akármekkorára nőtt is - tudtuk meg a doktornőtől. A fájdalom akkor jelentkezik, ha az aranyér begyulladt, és trombotizál. A szövődmény az esetek 5-10%-ban jelentkezik, és nem függ a stádiumból.
Tapasztalata szerint milyen stádiumban fordulnak a betegek orvoshoz? Még időben vagy inkább későn?
Valójában nem a betegség súlyosságától, sokkal inkább a beteg toleranciájától függ. Van, aki az első apró vérzéstől kétségbe esik, és rohan orvoshoz. Másoknál az aranyér már rég a negyedik stádiumban van, és akkor is csak a család unszolására jön el végre. Tehát nem tünetfüggő. Az emberek általában a vérzéstől rettegnek, és bár több mint 80 különböző vastag- és végbélbetegség van, elsőként szinte minden hozzám forduló aranyérre gondol.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az aranyéren kívül melyek a leggyakoribb proktológiai betegségek?
A második leggyakoribb a szintén vérzéssel járó és túlságosan kemény széklet okozta végbélrepedés. Ezen kívül gyakori a végbél nyálkahártyájának gyulladása, ami igen gyakran fordul elő homoszexuális embereknél. Megemlítendő még a sipoly, ami a végbél és a bőr között lévő kóros járatot jelen, aztán a polip. Viszonylag gyakoriak a gyulladt papillák, amelyek éles fájdalmakkal járnak, mintha kis hegyes kavicsok szúrnák a végbéltájékot.
Mennyire tapintható ki az aranyér, ahogy sokan gondolják?
Az aranyér csak akkor tapintható ki, ha már trombotizál, azaz fájdalmas aranyeres csomóvá súlyosbodik. Egyébként ujjal a végbélnyílásba nyúlva nem tapintható, még az orvosok számára sem. Ha orvos állítja is, téved. Csak végbéltükrözéssel lehet biztosan megállapítani, tehát mindenképpen el kell menni az orvoshoz. A vizsgálat egészen kicsit kellemetlen, de egyúttal az amúgy ajánlott végbél-rákszűrés is elvégezhető.
Mikor milyen kezelést javasol?
Első, második stádiumban konzervatív kezelést adunk, kúpot, kenőcsöt. Második stádiumban helyileg alkalmazott speciális oldatot is juttathatunk az aranyérhez, ami a zsugorodását idézi elő. Ugyanezt érhetjük el az úgynevezett infravörös koagulátorral. Második-harmadik stádiumban leggyakrabban az aranyér tövére gumigyűrűt helyezünk. Ez elszorítja a kóros ereket, amelyek így napokon, legfeljebb egy héten belül elhalnak, leszáradnak, és egyszerűen a széklettel távoznak. A negyedik stádiumban már csak műtéttel lehet segíteni, amit ambulánsan végzünk. Meg kell jegyezni, hogy sok beteg azt hiszi, lézeres műtéten fog átesni, és nagyon jónak, korszerűnek, csaknem csodamegoldásnak gondolják. Valójában a lézer nem alkalmas az aranyér kivágására, mert hegesedést okozva beszűkíti a végbelet. Ennek ellenére ma is használják, de szakmailag már nem elfogadott.
Longo- vagy stapler-műtétet csak ritkán, speciális esetben lehet elvégezni. Ilyenkor a végbélnyílás felett körkörös nyálkahártya-kimetszés történik, viszonylag nagy hámhiányt okozva. Tényleg csak indokolt esetben szabad ehhez folyamodni. Egyébként ennél jelenleg a betegnek kell állnia a műtéthez szükséges egyszer használatos műszer árát, ami több mint százezer forintot tesz ki.
Az aranyérműtét fájdalmas hírében áll. Milyen fájdalommal jár az aranyér kezelése?
A kimetszést, azaz a tényleges műtétet leszámítva, ahol az operáció utáni 7-10 napig még vannak fájdalmak, az összes beavatkozás fájdalmatlan. Olyannyira, hogy a betegeim nagy része, mondjuk 80%-a, végig is nézi, mi történik vele. Megtehetik, mivel baloldalukon fekszenek, miközben a monitoron kísérhetik figyelemmel a beavatkozást.
Mire számíthat az ember műtét után? Kiújulhat az aranyér? A legjobb mégiscsak a megelőzés...
Igen. Sok folyadékkal, rostos ételek, gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával, megfelelő testmozgással. Ennél jobb módszer nincs a megelőzésre. Az aranyér kiújulása attól is függ, milyen beavatkozást végeztek, lett-e operálva, és hogyan. Ha csak 5 és 10 év elteltével jelentkezik újra, valószínű, hogy nem kiújult, hanem új aranyér-betegség képződött.
Kik hajlamosak az aranyérre?
Azok, akik öröklötten gyengébb kötőszövetekkel rendelkeznek. Ez talán a bőr állapotán, annak megjelenésén látható legjobban. Náluk az aranyér is könnyebben kicsúszik a végbélnyíláson. A távol-keleti népek között, az indiaiaknál például gyakoribb, hogy már húszévesen olyan gyenge a kötőszövetük, mint nálunk 50 éves kor körül. Gyógyszer-mellékhatások is hajlamosíthatnak, de ezt nemigen lehet kikerülni. A hormonháztartás megváltozása elősegíti az aranyér-betegség kialakulását, ezért érintettek olyan nagy számban a kismamák. A fokozott hasprés ugyancsak nem tesz jót az aranyérnek. Végső soron nem több a nőbeteg, mivel a férfiak többet ülnek, autóznak, emelnek, s végül kiegyenlítődik az arányuk.
Engedjen meg egy személyes kérdést is. A végbél gyógyítását kevesen mondanák elsőre az orvosi szakma legvonzóbb területének. Nem is tipikus női pálya. Mégis hogyan lett proktológus?
1980-ban szakvizsgáztam sebészetből. Ennek kapcsán találkoztam egy tapasztalt proktológus kollegámmal, - akkoriban a proktológia még nem volt közismert fogalom, - s az ő rendelőjében láttam, ahogy a betegek szenvedve, fájdalmakkal érkeztek, és kis idő eltelte után megkönnyebbülve, fájdalmak nélkül távoztak. Azt mondtam; ez nekem tetszik, én is így, ilyen gyorsan szeretnék gyógyítani. A proktológia hatékonysága, a gyors gyógyíthatóság fogott meg.
Mi a legfontosabb üzenete?
Végbéltáji vérzéssel mindig el kell menni orvoshoz. Sokan csak a patikában kérnek rá valamilyen aranyeres kenőcsöt. Közben előfordulhat, hogy a vérzést okozó daganat már rég májáttétet adott. Szerencsére ma már szűrésre is egyre többen jönnek. Nagyon sok betegnél szexuális úton terjedő fertőző betegségek okoznak végbéltáji betegséget: genitális herpesz, chlamidiázis, gombás fertőzés, HPV. Minden rendelési napon legalább 4-5 HPV-s páciens keres fel. A HPV karfiolszerű növedéket okoz. Ezek a fertőzések nem fájdalmasak, de rendesen tapinthatók, s ez zavarja beteget. Sajnos nagyon elterjedtek, és nem figyelnek rájuk kellőképpen az emberek.
Ez is érdekelhet
A proktológiai rendelőben egyre több a beteg, a rendelési időt is bővíteni kellett. A gyógyításhoz sok sikert és erőt kívánunk, köszönjük a beszélgetést!
