Nem mindegy, mit eszünk!

Az ember mindenevő, de az egyes népcsoportok étkezési kultúrája milyensége eltérő. Az eszkimó vagy a venezuelai indián csemegéje bizony messze esik a szarvasgombával készített ételkölteménytől.

Száz évvel ezelőtt nem fogyasztottunk ennyi hamburgert, pizzát, de sokkal több kölest, csicsókát és természetes gabonaőrleményt igen.

A mai élelmezési rendszerekben - hűtés, tárolás, tartósítás stb. - megnőtt a vegyi beavatkozások száma. Csupán a természetes gyümölcs- és zöldségfélék maradnak úgy-ahogy eredeti állapotukban (bár ezeket is gyakran vegyszerekkel kezelik, permetezik). Nem csoda, hogy a nagyvárosok lakóinak több mint 20 százaléka szenved valamiféle allergiás, túlérzékenységet jelentő betegségben.

Allergiás reakciók

Csodás dolog, amint az emberi emésztőrendszer nyálkahártyája felismeri, szétbontja és beépíti az elfogyasztott táplálékot a szervezet sejtjeibe. Az emberi ellenanyagrendszer legnagyobb szerve a nyirokszövet, a bél nyálkahártyájában működik és a gazdaszervezettel sokoldalú együttműködésben végzi bonyolult feladatait. A gyomor- és bélrendszer működésének, a táplálék felszívódásnak leggyakoribb zavara a gyulladásos elváltozások kialakulása, vagy az allergiás reakciók létrejötte.

Ma már egyre több ételről tudjuk, hogy bizonyos személyeken és sajátos immunrendszerű szervezetekben allergiás tüneteket vált ki.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az ember legnagyobb mennyiségben és a leggyakrabban a növényi eredetű táplálékot fogyaszt. A növényi tápanyagok igen sokfélék lehetnek. Általában népcsoportonként és koronként is változik termesztésük, fogyasztásuk. A zöldségféléket, a gumós növényeket és a gyümölcsöket szezonálisan, a kultúr államokban már állandóan fogyasztjuk. Több növényi eredetű táplálékunkról tudjuk, hogy adott esetekben allergiás tüneteket kelthetnek. Ismert a burgonya, a szójababfélék, a sárgarépa, a pasztinák stb. fogyasztását követő allergiás reakció kialakulása.

A különböző növényi eredetű fűszerek is allergiás tüneteket okozhatnak a kellő mérték hiányában. Csak a só mértékével fogyasszuk őket (Cum grano salis)!

Egyes fűszerek túladagolása ugyanis heves bélhurutot okoz. Ilyenek a borsfélék, az erős paprika, a fahéj, a gyömbér stb.

Egyes gyümölcsfélék is kelthetnek ételallergiát: a földieper, a málna, az alma, a görögdinnye, a kivi, a narancs, a mandarin stb. A érzékenységet már kisgyermekkorban megfigyelhetjük.

Fehérjeérzékenyek

Az állati eredetű táplálékaink között a legfontosabb fehérjeforrásunk a tej. A tej legnagyobb előnye, hogy szinte természetes állapotában fogyasztható. Döntő az is, hogy a világon majdnem mindenütt olcsón megvásárolható. A tej és a sajt keltette érzékenységet azonban már Hippokratész idejében is ismerték. A csecsemőtápszerek elterjedésével pedig előtérbe került a tehéntej fehérje-érzékenység kimutatása. Ma már ismert a beta-laktoglobulin nevű tejfehérje, ami a tehéntej allergiások körében 82 százalékban kimutatható. Napjainkban számos kísérlet folyik a már feltárt ételallergének kiküszöbölésére az elemi diétáktól az immunrendszer alkalmazkodásának kutatásáig. A tehéntej-allergiás gyermek a kecske- vagy a juhtejből készült sajtot igen kedvezően viseli el, emészti meg.

Tojással és nélküle?

Fontos állati táplálékunk a tojás. A tojás 10 százalék fehérjét tartalmaz, ami 40 különféle fehérjéből áll, de közül csupán hat az, ami allergiát kelthet. A tojás-érzékenységet laborvizsgálattal lehet kimutatni. Az étrendből való kihagyása nem jár ártalmas következményekkel.

A halfehérje okozta érzékenységről azért kell említést tenni, mert úgynevezett "M" allergén túlérzékenységet kelthet. A halfehérjékkel dúsított élelmiszereknél már 1 milligrammos mennyisége is súlyos allergiás tüneteket provokálhat.

Csak a vegyes táplálkozás és a kellő konyhatechnikai műveletekkel készült ételek biztosíthatják az emésztési folyamatok zavartalan működését. A tápcsatornánkban létrejött változások felszívódási zavart okoznak vagy nem kívánt anyagok felszívódásához vezetnek. Már a szájkörüli bőrgyulladás, a szájzug berepedése, a gyakran fehér lepedékkel bevont nyelv, a kellemetlen lehelet is felhívja a figyelmet az emésztőcsatorna hibás működésére.

Áldott anyatej

Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy a megszületett csecsemő minél kevesebb túlérzékenységet keltő táplálékot fogyasszon. Ezért nélkülözhetetlen az anyatejes táplálás népszerűsítése és fenntartása minden csecsemőnél, minél hosszabb ideig.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.