Bár a pajzsmiriggyel kapcsolatban főként az alul-, vagy túlműködés kerül szóba, nem árt magának a mirigynek a szerkezetét is megvizsgáltatni, hiszen a pajzsmirigy megnagyobbodása (strúma), illetve a rajta kialakult göbök is okozhatnak nyelési panaszokat még akár normál hormonszint mellett is.
A pajzsmirigy megnagyobbodást ritkán okozza rák , jóval inkább a szerv jódhiányra adott jóindulatú reakciójáról van szó. Jódhiány esetén ugyanis a pajzsmirigy a szükséges hormonok megfelelő mennyiségének előállítása érdekében megpróbálja méretét megnövelni. Bár korai stádiumban alig tapintható a megnagyobbodás, később azonban olyan méreteket is ölthet, ami már akadályozza a táplálék lenyelését, súlyos esetben pedig nem csak nyelési, hanem légzési panaszokat is okoz. A jódhiány megelőzése érdekében fontos a jódtartalmú ételek rendszeres fogyasztása, ilyen például a hal. Mivel Magyarország jódhiányos terület, így a pajzsmirigy zavarai rengeteg embert érintenek.
Gyakori probléma a nyak elülső részén található, pillangó alakú szerv megnagyobbodásán túl a pajzsmirigyen kialakuló göbök is. Mivel ezek egészen kisméretűek is lehetnek, nem mindig járnak jellegzetes tünetekkel, vérkép eltérésekkel. Mivel azonban a göbök zavart is okozhatnak működésében, mindenképpen fontos a laborvizsgálat. Akárcsak magunknak a göböknek is a rendszeres ellenőrzése, hiszen akár rosszindulatúvá is fejlődhetnek.
Ez is érdekelhet
Radiológiai szempontból meleg és hideg göböket különböztet meg az orvostudomány, a melegek előbbiek pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, míg a hideg típusúak akár rosszindulatú daganattá fejlődhetnek. Pajzsmirigy megnagyobbodásra, göbösödésre utaló tünetek a nyelési nehézség, gombócérzés a torokban, pajzsmirigy/csomó tapinthatósága a nyakon, illetve a mélyebb, rekedtesebb hang.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: