Hogy készül a szervezet a székelésre?
A végbél általában üres, mert a széklet az előtte levő szigmabélben tárolódik. A székletürítési inger akkor keletkezik, amikor a vastagbélen végighaladó mozgási hullám (amelyet perisztaltikának neveznek az orvosok) a szigmabélből a végbélbe juttatja a székletet. A végbél fala tágul és feszül, a benne levő érzékelőkből jut el az információ az úgynevezett székelési központba.
Ekkor a végbél izomzata összehúzódik, míg a záróizmok elernyednek. A természet - biztos ami biztos alapon - két záróizmot is tervezett a végbélnyíláshoz, egy belső, simaizomból és egy külső, harántcsíkolt izomból állót. Az simaizmot elsősorban a vegetatív idegrendszer aktiválja, akarattal nem tudunk hatni rá, míg a harántcsíkolt izomból álló záróizmot képesek vagyunk irányítani. Ennek köszönhető, hogy egy ideig képesek vagyunk visszatartani a székletet, ha kell.
Vannak, akik ezt az ingert nagyon sokáig, akár napokig képesek visszafojtani, de ennek ára van: a visszatartott székletből sok víz szívódik vissza, ez pedig annyira megkeményíti a székletet, hogy annak kiürítését aztán megszenvedi az ember.
Hol támadhat zavar?
Ha a székletet hosszú ideig visszatartja valaki, a végbél nagyon megtelik, és előfordulhat, hogy akaratlanul is ürül több-kevesebb bélsár. Ez a széklet-visszatartási rendellenesség egyik példája.
Az is előfordul, hogy valamilyen oknál fogva a záróizomgyűrűt nem képes valaki irányítani, így bármikor elkezdődik a székletürítés, amikor a végbél megtelik. Ennek hátterében állhat a zárógyűrűt beidegző idegek sérülése, amelyet okozhat például szélütés, a gerincvelő károsodása, illetve a szabályzó ideg sérülése.
Szintén széklet-visszatartási problémát okozhat magának a záróizomgyűrűnek a sérülése, amelynek hátterében lehet az izom túlfeszítése, illetve az ezen a részen kialakult daganatos elváltozás miatti műtét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nőknél a szülés után is bekövetkezhet a záróizom sérülése. Fiatal korban ezt az izomgyengeséget még képesek ellensúlyozni a nők, de a változókorban gyengülnek az izmok, így ilyenkorra komoly problémává válhat, ha sérült a záróizom. Egyes gyulladásos bélmegbetegedések, illetve a végbél körüli területen keletkezett tályogok is okozhatnak széklet-inkontinenciát.
Az is előfordulhat, hogy a végbél tágulóképessége csökken, ezért lerövidül a széklet érzékelése és a bél ürítésének sürgető szükséglete közötti idő.
Okozhatja még végbél- vagy gerincsérülés, végbél-előesés (a végbél nyálkahártyájának kitüremkedése a végbélnyíláson keresztül), szellemi hanyatlás (demencia), cukorbetegség következtében kialakult idegkárosodás, daganat.
A széklet-inkontinencia következményei
Mivel a beteg nem tudja szabályozni a székletürítését, ezért az alsóneműjébe ürít. Ha nem mosakszik meg rögtön, illetve a mozgásképtelen beteget nem teszik rögtön tisztába, akkor a szennyezett bőr felpuhul, fertőzés és fekély alakulhat ki rajta. Mivel a beteg állandóan kellemetlen szagot áraszt, ezért nem mozdul ki otthonról, végletesen elszigetelődik.
Ez a betegség még a vizelet-inkontinenciánál is nagyobb szégyenérzettel társul, így nagyon sok beteg nem is kér segítséget orvostól, pedig érdemes, mert egyre több módszerrel lehet segíteni a problémán.
Felmérések szerint a vizelet-inkontinenciára hajlamos nőknél gyakrabban fordul elő széklet-visszatartási probléma is.
Mit lehet tenni?
Ha a széklet-visszatartási zavar csupán enyhe, akkor - orvosi javaslatra - érdemes étrendváltoztatással és bélmozgást lassító, gyógyszerek használatával próbálkozni.
Az is előfordul, hogy segít, ha a beteg átnézi orvossal, milyen gyógyszereket szed más problémáira, mert van olyan hatóanyag, amely súlyosbíthatja a panaszokat.
A terápia része lehet a végbélizom-erősítő gyakorlatok megtanulása, amely segítheti a záróizmok működését. Az izmok megfeszítésével és elernyesztésével lehet edzeni, erősíteni a végbél záróizmát.
Fokozható a végbél záróizmának érzékenysége a széklet jelenlétére, ezt biofeedback-nek nevezik. Azt próbálják elérni, hogy a beteg jobban, hamarabb érzékelje a végbélbe érkezett és távozásra kész székletet. A motivált betegek 70 százalékán ez az eljárás képes segíteni.
Ha a problémát záróizom-beidegzési zavar okozza, akkor az illetőnek állandóan pelenkát kell viselnie, ezt a problémát rendszerint nem lehet megszüntetni.
Az izomsérülés miatt kialakuló széklettartási panaszokat megpróbálhatják műteni: segíthet az izom rövidítése, illetve a végbélizom-gyűrű szűkítése.
Bár morbidnak hangzik, de a beteg komfortérzetét növelheti, ha a végbélnyílást kivarrják a hasfalra, (sztóma) és ott, a hasra felragasztott tasakban (sztómazsákban) gyűlik a széklet. Ezt a műtétet ugyanakkor csak nagyon indokolt esetben végzik el.
A kutatók dolgoznak egy olyan mesterséges végbélzáró izomzat kifejlesztésén, amely a súlyos széklet-visszatartási problémákra is megoldást jelenthet.
Az erlangen-nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetem tudóscsoportja például már kifejlesztett egy elektronikus készüléket, amely impulzusokkal erősíti a végbél záróizmait. Harmincnégy betegnél próbálták ki az eljárást: a megfelelő pontra elektródákat helyeztek és stimulálták az izmokat. Ha a páciensnél javulás következett be, akkor az egész rendszert beültették a bőr alá.
Ez is érdekelhet
Ezzel a módszerrel a nyolcadára csökkent a pácienseknél a széklet-visszatartási probléma, a betegek felénél pedig teljes gyógyulást tapasztaltak a kutatók.
Legjobban: