A jód a pajzsmirigy által termelt hormonok létfontosságú alkotórésze. A pajzsmirigy a gége alatt helyezkedik el, két oldalsó lebennyel és egy keskeny középlebennyel fogja körül a légcsövet. Az általa termelt hormonok (tiroxin és trijód tironin) szabályozzák a szervezet sejtjeinek működési ütemét és anyagcseréjük sebességét. Ha a táplálék jódtartalma alacsony, a szükségesnél kevesebb jódhoz jut a szervezet. A pajzsmirigy ilyenkor megduzzad, hogy minél több jódot tudjon felvenni és így biztosítsa a hormonok megfelelő vérszintjét. A pajzsmirigy megnagyobbodása a nyak jellegzetes duzzadásával, golyvával jár. A gyermekkori tartós jódhiány az agy fejlődésének megállását, kretenizmust és süketséget okoz. Azokon a földrajzi területeken ahol a talaj és az ivóvíz jódban szegény, mesterségesen kell gondoskodni a megfelelő jódbevitelről. Rendszerint a konyhasót és az ivóvizet szokták jóddal dúsítani. Előfordul, hogy a pajzsmirigy túlzott aktivitással működik. Ilyenkor a vér emelkedett hormontartalma a sejteket fokozott működésre készteti. Ez a normálisnál gyorsabb anyagcserét jelent, túlzott verejtékezés, súlycsökkenés és éhségérzet mellett.
A fluor növeli a csontok és a fogak szilárdságát. Bár a fogszuvasodást baktérium okozta betegségnek tartjuk, az elégtelen fluorbevitel segíti azt. Az ételmaradékok baktériumok által történő lebontása során a szájüregben jelentős mennyiségű szerves sav keletkezik, melynek hatására a fog kemény állománya lebomlik. Ezért lényeges az étkezések utáni fogmosás és öblítés. Túlzott mértékű fluorbevitel estén a csontok keményebbek lesznek, de egyúttal törékenyekké is válnak. A fogak felületén a zománcon szabálytalan sárgás-fehéres foltok jelennek meg. Mesterséges fluorbevitelre csak azokon a területeken van szükség, ahol a talaj és az ivóvíz fluortartalma alacsony.