Azt talán már te is tudtad, hogy kovászoláskor a tejsavbaktériumok anyagcsere-folyamatai során tejsav és egyéb aromaanyag képződik, és ezek teszik olyan frissítő ízűvé a kovászos uborkát, illetve az egyéb kovászolt zöldségeket. A kovászolásnak azonban ezenkívül még számos előnye van.
Biztonság, eltarthatóság, könnyebb emészthetőség
Ahogy arra a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) közelmúltbeli Facebook-posztjában is hangsúlyozták, a friss alapanyagokhoz viszonyítva a savanyított élelmiszer biztonságosabb és tovább eltartható. Ennek oka, hogy az erjesztéskor antimikrobiális anyagok szabadulnak fel az ételben.
A kovászolás hatására ráadásul könnyebben emészthetővé is válnak a zöldségek. A szakértők szerint egyébként nem feltétlenül szükséges az eljáráshoz a kenyér. Rámutattak arra is, hogy nemcsak az uborkát éri meg így savanyítani, hanem érdemes kipróbálni karfiollal, brokkolival, spárgával, káposztafélékkel, szárzellerrel, cukkinival és paprikával is.
Mi történik a kovászolás során?
A bejegyzésben azt is megemlítik, hogy a kovászoláshoz szükséges sós lé kioldja a zöldségből a cukrokat, és végül ezt a cukros-sós lét kezdik megerjeszteni a tejsavbaktériumok. Manapság egyébként egyre népszerűbb a fermentálás, vagy a klasszikus értelemben vett, ecet hozzáadása nélküli savanyítás.
Legjobban: