Alultápláltság - a szó hallatán felpuffadt hasú gyerekek, aszály és éhezés képei villannak fel előttünk. De nem csupán az alacsony kalóriabevitel jelent problémát. A rosszul tápláltság is jelentős kárt okoz, azaz ha nem kap a szervezet elég vitamint, ha kevés az ásványi anyag és fehérje-bevitel. Ezek ugyanis kulcsfontosságú tápanyagok, melyek hiányában például a gyermekek elmaradhatnak a fejlődésben, csökken az immunitás, gyengül a szív és a légzőrendszer, vakság vagy szellemi fogyatékosság okozója lehet - idézi Michael Mosley-t a BBC.
Európa: jódhiány
Az alultápláltság és a rosszul tápláltság világszerte probléma - csak éppen földrészenként más-más oka van. Az európaiaknak például mintegy negyven százaléka jódhiányos . Nyilván több szintje van a jódhiányos állapotnak is - súlyos esetben komoly fejlődési rendellenességeket okozhat. Világszerte mintegy ötvenmillióan szellemi fogyatékosak a jódhiány következtében. Kínában, Latin-Amerikában és Afrikában viszont a proteinhiány a legnagyobb gond: emiatt marad el a fejlődésben például az afrikai gyerekek negyven százaléka.
Észak-Amerikában a feldolgozott ételek miatti rosszul tápláltság okoz problémákat, a rostban szegény étkezés, valamint a kálium, kálcium és D-vitamin hiánya . Délkelet-Ázsiában az emberek mintegy fele A-vitamin hiányos. Az ok az egyoldalú étkezés - annyira szegények, hogy jóformán csak rizst esznek. Az anyai halálozások (terhességgel és szüléssel kapcsolatos halálozások) mögött pedig húsz százalékban a vashiányos vérszegénység áll.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aranyrizs, rovarmenü és hús a laboratóriumból
Az alultápláltság igen összetett probléma, melynek megoldásán több tudóscsoport is fáradozik. Egy lehetséges megoldás lehet a laboratóriumban fejlesztett, új típusú élelmiszer, illetve hogy olyan élelmiszereket dúsítanak vitaminokkal és extra tápanyaggal, amelyeket már egyébként is fogyasztanak az emberek. A cukor vagy a rostok hozzáadása már ma is bevett szokás, de kísérleteznek több fronton is. Az egyik ilyen projekt az aranyrizs előállítása. A génmanipulált rizs az A-vitamin elővitaminját, béta-karotint tartalmazza. Arra viszont nincsenek konkrét adatok egyelőre, a béta-karotinnak valójában mekkora hányada alakul át a szervezetben ténylegesen A-vitaminná.
A rovarok is kiváló állatifehérje-források, magas a zsír-, vitamin-, rost- és ásványianyag-tartalmuk. Többek között erről is beszél A BBC Stefan Gates a BBC 4 Can Eating Insects Save the World? (Megmentheti a rovarevés a világot?) című dokumentumfilmjében. Becslések szerint már jelenleg is mintegy kétmilliárd ember eszik rendszeresen rovarokat. Thaiföldön például mintegy húszezer rovargazdaság létezik: részben a rovarok váltják ki a szárnyasokat és az emlősök húsát.
Szintetikus hús
A világ népességének növekedésével arányban nő az igény a húsra is. Ezt előteremteni azonban hatalmas erőforrásokat igényel. Alternatívaként a tudósok laboratóriumban előállított hússal is kísérleteznek – például tehenektől vett őssejtből tenyésztenek húst petricsészében. Egyelőre csak kis mennyiségben tudtak így húst készíteni, melynek ráadásul az íze sem emlékeztet a valódi húsra, de az eljárás nagy jövő előtt áll.
