A Magyar Élelmiszerkönyv irányelve hat fő csoportra bontja a száraztésztákat, így beszélhetünk tojás nélküli, tojásos, durum-, tojásos durum-, házi jellegű tojásos és egyéb tésztákról. Emellett a Nébih Szupermenta összegyűjtött három olyan vásárlói szempontot is, amely alapján eldönthetjük, hogy a vacsoraterveink kivitelezéséhez éppen melyik termékre van szükségünk.
Milyen a formája?
Már-már szinte végtelen listát kapunk, ha formai megjelenés alapján próbáljuk csoportosítani a száraztésztákat. Ha levesbetétről van szó, akkor igen kedvelt Magyarországon a csigatészta, a cérnametélt, a lúdgége és az eperlevél, míg főételek köreteként, illetve egytálételek hozzávalójaként többnyire szarvacskát, kagylótésztát, pennét, fusillit, tagliatellét, farfallét vagy spagettit választunk.
Perdöntő lehet a tojás
Egyes száraztészták nem tartalmaznak tojást, míg a többi esetében beszélhetünk 2, 4, 6 vagy 8 tojásos tésztáról. A jelölés csupán annyit takar, hogy egy kilogramm liszthez hány darab tojást adnak a gyártási folyamat során. Érdemes megemlíteni, hogy azok a tészták, amelyekhez csupán a tojásfehérjét használják fel, koleszterinmentesnek mondhatók - akárcsak a tojás nélküli fajták.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A liszt nyomában
Csoportosíthatjuk a száraztésztákat aszerint is, hogy milyen lisztből készülnek. Leggyakrabban búza- vagy durumlisztet használnak alapanyagként, ugyanakkor találkozhatunk olyan termékekkel is a boltokban, amelyekhez kukoricát, szóját, rizst, burgonyapehelyt vagy hajdinát használnak.
