Az északi diéta ezért egészséges

A skandináv országokban élő emberek különösen egészségesek, amelyet nem kis részben a halban és téli zöldségekben gazdag étrendjüknek köszönhetik.

Táplálkozási szakértők sok éve pozitív példaként emlegetik a mediterrán diétát, a hozzá hasonló skandináv étrendről azonban kevesebb szó esik. A dán vagy északi diétaként is emlegetett táplálkozási forma alapját halak, gyökérzöldségek, bogyók és teljes kiőrlésű gabonák adják. A diéta sikerét a skandináv emberek kiváló egészsége és kimagasló várható élettartama is bizonyítja. Ráadásul könnyen követhető is, hiszen a legtöbb fogás gyorsan és olcsón elkészíthető.

A dán diéta még a mediterránnál is egészségesebb Dán kutatók olyan "északi diétát" dolgoztak ki, mely nemcsak nagyon egészséges és sikeresen csökkenthető vele a magas vérnyomás, de fogyókúraként is igen hatásosnak bizonyult. A hatásairól bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

Mi az északi diéta?

Ahogy a neve is mutatja, a diéta a skandináv országok táplálkozási szokásaira épül, de nemcsak ezekben az országokban, hanem tulajdonképpen bárhol követhető. A legtöbb egészséges étrendhez hasonlóan ennek alapját is a friss zöldségek és gyümölcsök adják, kisebb mértékben pedig teljes kiőrlésű gabonát és egészséges zsírokat is fogyasztanak. A húsok közül elsősorban a halat részesítik előnyben, de szárnyasokat is gyakran fogyasztanak. Szintén gyakran kerülnek az asztalra tejtermékek és tojás is.

A skandináv diéta alapját a hal és a friss zöldségek adják
A skandináv diéta alapját a hal és a friss zöldségek adják

A leírás alapján jól látszik, hogy az északi diéta nagyon hasonlít a mediterránhoz , némi különbség azonban van a kettő között. A mediterrán diéta alapját például az olívaolaj adja, míg az északi diétát követők a repceolajat használják. Hogy a kettő közül melyik az egészségesebb, nehéz lenne eldönteni - az olívaolajban több az antioxidáns, viszont magasabb benne a károsnak ítélt telített zsírok aránya is. Érdemes lehet ezért a két olajat váltogatni időnként.

A másik fő különbség, hogy az északi diéta alapjául szolgáló zöldségek (káposzta, kelbimbó vagy a gyökérzöldségek) inkább a hidegebb éghajlati övekben szeretnek megteremni, a mediterrán diéta zöldségei ( paprika , paradicsom) pedig értelemszerűen a meleget kedvelik jobban. Persze, mindegyiket könnyű Magyarországon is beszerezni, így mind a két diétát követhetjük.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Forrás: Daily Mail

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.