A legnépszerűbb év eleji fogadalmak közé tartozik az ideális alak elérése, az egészséges életmódra való áttérés, esetleg a diéta , kinek mire van szüksége saját megítélése szerint. Az ilyen jellegű felbuzdulások azonban gyakran nem tartanak tovább pár hétnél, és nem hoznak tartós eredményt sem. Ha már túl vagyunk néhány próbálkozáson, felesleges fogyókúrás körön és nyitottak vagyunk más módszerekre, egyes táplálkozási szakértők szerint érdemes teljesen más szemszögből megközelítenünk a kérdést. Az egyik lehetséges megoldás az intuitív étkezés, ami nem új irányzat: 25 éve két dietetikus, Evelyn Tribole és Elyse Resch könyvet is írt róla. Azóta számos követője van.
Mit jelent az intuitív étkezés?
Több egy egyszerű diétánál, sokkal inkább életmód. Követői szerint az az egyik legnagyobb előnye, hogy kiegyensúlyozottá teszi az étellel való kapcsolatot, és az étkezést nem teszi kényszerű tevékenységgé, mint egyes divatos diéták, amelyek célja legtöbbször a gyors súlyvesztés és nem az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás. Az intuitív táplálkozás lényege, hogy a szénhidrátbevitel drasztikus visszavágása vagy a mániákus kalóriaszámolgatás helyett az ember a teste jelzéseit követve akkor eszik, amikor éhes, élvezi az elfogyasztott táplálékot, közben az evés nem jár lemondással, önsanyargatással - az amerikai Országos Evészavarok Egyesülete (NEDA) szerint.
A livestrong.com írása és Dalina Soto dietetikus tanácsai alapján megnézzük, milyen előnyei lehetnek ennek a módszernek, és mire kell figyelnünk, ha ezt választjuk. Íme néhány tipp, hogyan étkezzünk intuitívan!
Akkor együnk, ha éhesek vagyunk!
Ez az egyik alapszabály. Előfordul, hogy nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, hanem mert úgy érezzük, hogy "itt az ideje", esetleg éppen akkor tudunk időt szakítani rá. Nem szerencsés konkrét időpontokhoz ragaszkodni, hacsak nem betegség miatti speciális diétán vagyunk, amikor bizonyos időközönként enni kell, például, hogy a vércukorszintünk ne ingadozzon. "Az éhségérzet rengeteg tényezőtől függ, többek között a fizikai aktivitás szintjétől, a minket érő stressztől, nőknél a menstruációs ciklustól. Egyik nap kevesebbet kívánunk, máskor többet" - magyarázza Soto. Éppen ez az intuitív étkezés lényege: akkor együnk, amikor a szervezetünk jelzi, hogy éhes, energiát adó táplálékra van szükségünk. Ami nem egyenlő azzal, hogy kiéheztetjük magunkat, és megvárjuk, amíg a gyomrunk korogni kezd. Soto szerint az étel gondolata az első jel, ami arra utalhat, hogy hamarosan ennünk kell.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha már nem vagyunk éhesek, hagyjuk abba!
A túlevés szintén gyakori hiba. Amikor úgy érezzük, hogy már tele vagyunk, szinte kidurranunk, de a szemünk még kíván néhány falatot és be is toljuk azokat. Ez különösen akkor jellemző, ha evés közben másra is figyelünk: tévét nézünk, internetezünk, nem a táplálkozásra és testünk jelzéseire koncentrálunk. "Annyit együnk, amennyivel jól lakunk és amennyitől komfortosan érezzük magunkat" - mondja Soto. Se többet, se kevesebbet. Ehhez pedig nyugodt körülményekre van szükség: hogy zavaró tényezők nélkül élvezzük az ízeket. "Az étkezés e tudatos módja ahhoz vezet, hogy idővel kevesebb ételt veszünk magunkhoz" - állítja a Nutrition Research Reviews-ban 2017-ben publikált tanulmány.
Kerüljük a címkéket!
Ha valaki egész nap a kalóriákat számolgatja, étkezésenként számon tartva, pontosan mennyit visz be, a kalóriák könnyen ellenséggé válhatnak. Pedig Soto szerint a kalória pusztán az "energia mértéke". Nem csak a kalóriaszámolást, a "jó ételek", "rossz ételek" címkét is elutasítja, véleménye szerint a kategorizálás e módja felesleges, hiszen minden ételnek az a legfőbb célja, hogy energiát adjon. Egy szelet pizza ugyanúgy, mint egy adag saláta. Vagyis tartsuk tiszteletben, hogy a szerveztünk mit kíván - nyilván ésszel és mértékkel együnk -, mert ha pizzára vágyunk és megtagadjuk magunktól, a végeredmény gyakran sokkal rosszabb, mintha adott pillanatban megennénk egy szeletet. (Például kiéheztetjük magunkat, aminek az lehet a vége, hogy bevágunk egy egész pizzát.) "Az egészséges táplálkozás kulcsa az egyensúly, hogy az ember evés után elégedett legyen, és ne stresszeljen minden elfogyasztott kalória miatt" - vallja Soto.
Ne használjuk az evést "megküzdési mechanizmusként!"
"Az érzelmi evés teljesen normális dolog" - véli Soto. Azt jelzi, hogy emberek vagyunk, nem robotok, vagy állatok. Az ízek élvezete és a jóllakottsággal járó elégedettség különösen fontos, de az evést nem szabad arra használni, hogy átsegítsen minket egy rossz napon, vagy egy rossz lelkiállapoton. Arra vannak más megoldások is: például egy lazító, meleg fürdő, egy nagy séta, vagy egy közeli barátunkkal való beszélgetés. Ne azért együnk, hogy azzal kompenzáljunk valamit, mert ez hosszú távon rossz stratégia. Nyilván, ha valakit egy fagyizás boldoggá tesz egy különösen nehéz nap után, még belefér. De az már nem, ha magába tömi az összes otthon fellelhető édességet.
Legyünk rugalmasak!
Ez is érdekelhet
Ha a napjaink húzósak, sok a teendőnk, vagy egyszerűen csak állandóságra vágyunk, az étkezések megtervezése és előkészítése életmentő lehet. Ám ez fordítva is elsülhet, ha valaki pusztán az adagok kiporciózására és méricskélésére használja. Mivel szervezetünk táplálékigénye napról napra változik, nem szerencsés mindig ugyanakkora adagokat kiporciózni, ráadásul ha ez azzal társul, hogy gyakran fogyasztjuk ugyanazokat az ételeket, az evés könnyen unalmassá, kényszeres tevékenységgé válhat. "Érdemes lehet átfogó és részletes heti menütervet készíteni, ha valakinek arra van igénye, de ne vesse el a változtatás lehetőségét. Ha például aznapra tonhalas tésztát tervezett be, de evés előtt már nem kívánja, egyen mást, ne erőltesse magába a kigondolt ételt" - javasolja a dietetikus.
Legjobban: