Az algák gyökerekkel, levelekkel, szövetekkel nem rendelkező, fotoszintézisre képes, változatos felépítésű növények. Némelyik faj szerkezetét tekintve és mikroszkopikus méretében a baktériumokhoz hasonlít, míg mások bonyolultabb felépítésű növényeknek tűnnek külsőleg, sok centiméteres vagy méteres méretük miatt. A Földön a legnagyobb (50-300 méteres) és a legkisebb (0,5-3 nanométeres) növények is az algák közül kerülnek ki. Élőhelyeiket tekintve is ezek azok a növények, melyek a legszélsőségesebb körülményeket is kibírják. Az első algák 3 és fél milliárd évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, az emberi faj pedig gyakran találkozhatott velük. Elődeink a szárazföld belsejében folyó- és állóvizeket fogyasztva is elkerülhetetlenül magukhoz vettek algákat, kisebb tavakból pedig szándékosan is fogyaszthatták ezeket.
Az ázsiai népek hosszú ideje előszeretettel fogyasztják a nagyobb méretű, így könnyen összegyűjthető algákat (ilyen például a szusikészítéshez nélkülözhetetlen nori ). A ma étrend-kiegészítőként elterjedt spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi spirulina-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak: egy misszionárius figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek, és nagy mennyiségben fogyasztották. A Szahara déli részén, a Csád-tó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által dihének nevezett és később spirulina algaként azonosított anyag, amit a bennszülöttek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak - áll egy 20. századi leírásban.
Teljes értékű élelmiszerek?
Az algák összetétele a külső körülmények által nagymértékben befolyásolható, ezért tápanyagtartalmuk igen változó. Míg a búzából készült liszt fehérjetartalma átlagosan 8-12 százalék körül lehet fajtánként és termelési körülményektől függően, addig az algáknál ez a különbség több tíz százalék is lehet! A chlorella fajok fehérjetartalma a száraz tömeg 40-50 százaléka, míg a spirulina (Arthrospira) platensis és spirulina (Arthrospira) maxima körülbelül 56-77 illetve 60-71 százaléknyi fehérjét tartalmaz. A spirulina aminosav-összetétele szinte tökéletes: két esszenciális aminosav - nevezetesen a metionin és lizin - aránya kicsit alacsonyabb az ideálisnál - olvasható a Magyar Dietetikusok Szövetségének (MDOSZ) hírlevelében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szigorú vegetáriánus étrendben fehérjepótlásra a szóján és az ételek komplettálásán kívül - azaz eltérő aminosav-tartalmú ételek kombinálásán a megfelelő aminosav-ellátottság elérése érdekében - a spirulina mértékletes fogyasztása is alternatíva lehet.
Elterjedt a köztudatban, hogy a spirulina-fajok jó B12-vitamin-forrásnak tekinthetőek. A spirulina B12-rokon vegyületekből ugyan nagy mennyiséget tartalmaz, ám ennek csak kisebb része hasznosulhat emberben, míg a chlorella B12-tartalma irodalmi adatok szerint a növények között szinte egyedülálló. Mindkét alga segíthet a szigorú (állati eredetű élelmiszert nem tartalmazó) vegetáriánus étrend káros hatásainak megelőzésében.
A spirulina ásványianyag-tartalma 8-13 százalék. Tápfolyadéka dúsítható különböző elemekkel, például szelénnel vagy krómmal, így természetes forrásaként szolgálhat ezeknek. A spirulinában megtalálható fontosabb színanyagok a karotinoid vegyületek, a fikobiliproteinek és a klorofill, melyek antioxidáns és egyéb károsanyag-megkötő tulajdonságuknál fogva hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez, az egészséges étrend fontos részét képezhetik - áll az MDOSZ hírlevelében. A mixoxanthofil, lutein és zeaxantin is jelentős mennyiségben megtalálható a spirulinában: ezek a feltételezett időskori makuladegeneráció (AMD) és a szürkehályog kialakulásának kockázatát csökkentő hatásuk miatt állnak a figyelem középpontjában.
A mikroalgák hatásai az emberi szervezetre
A mikroalgákat gyakran alkalmazták a világ különböző tájain anémia, azaz vérszegénység kezelésére. A vérszegénységre gyakorolt hatás a vérképzés fokozásán és a vasbevitel növelésén alapult - írja az MDOSZ hírlevele -, ugyanis a spirulina vastartalma aránylag jól hasznosul, ahhoz képest, hogy növényi forrásról van szó.
Állatokon végzett kísérletekben ezen túlmenően vérképzést fokozó és immunrendszert erősítő, stimuláló hatás volt megfigyelhető, ami a kutatók szerint elméletileg kedvezően hathat kemoterápiás kezelésekkel egyidejűleg: a spirulina ugyanis fokozza a csontvelői vérképzésben részt vevő sejtek osztódását és érését. Ez a kutatók véleménye szerint javíthatja a (például rákellenes gyógyszerek következtében) legyengült immunrendszer működését.
A spirulina a fikocianin színanyagnak köszönheti kékes színét. A fikocianin daganatellenes, antioxidáns, az ártalmas anyagok toxicitását csökkentő, immunerősítő, vérképzést fokozó és antivirális hatással egyaránt rendelkezik. Fontos azonban tudni, hogy jelenleg a mikroalgák rákos megbetegedések megelőzésre, illetve már kialakult probléma kezelésére nem alkalmazhatóak, bár folyamatos felügyelet mellett a kezelőorvos engedélyezheti fogyasztásukat.
Vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a spirulinában található zeaxantin és a lutein befolyásolhatják az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, illetve ezen betegségek romlását.
Mindezek mellett a mikroalgáknak teljesítményfokozó, koleszterinszint-csökkentő hatást tulajdonítanak, illetve a fogyás elősegítésében, kettes típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésében, májvédelemben, radioaktív sugárzás elleni védelemben, allergia, rhinitis kezelésében , vírusok (herpes simplex, influenza) előidézte megbetegedések megelőzésében és kezelésében is megpróbálják felhasználni, ám ezen hatások ma még nem tekinthetőek megfelelően alátámasztottnak.
A mikroalgák alkalmazásának egészségügyi kockázatai
Az algák antioxidáns hatású karotinoid vegyületek gazdag forrásai, ám azt kevesen tudják, hogy ezek fogyasztását sem javasolt túlzásba vinni. A béta-karotin túladagolása valószínűleg csak a bőr sárgás elszíneződését idézheti elő, ám nagymértékű mesterséges bevitele ennek a vegyületnek nem feltétlenül biztonságos. Dohányzó vagy más, a tüdőt erősen károsító anyagok hatásának kitett emberek esetében a béta-karotin-kiegészítés veszélyes lehet!
A magas nukleinsav-tartalom miatt elméletileg a nagymértékű algafogyasztás is előidézhet köszvényes panaszokat. Magas nukleinsav-tartalmuk miatt az algák fogyasztásának biztonságos szintjét körülbelül összesen napi 20 grammban, illetve testsúly-kilogrammonként napi 0,3 grammban határozták meg.
A kereskedelemben kapható mikroalga-készítmények a legtöbb ember számára alapvetően biztonságosak, már ami a bennük megtalálható minden szennyeződéstől mentes és szakszerűen tisztított, fogyasztásra előkészített algákat illeti - az egyes termékek tulajdonságai ettől persze eltérhetnek. Az óvatosság azonban nem árt, ezért étrend-kiegészítő használatát megelőzően és közben ajánlott orvossal és dietetikussal, gyógyszerésszel rendszeresen konzultálnunk.
Ez is érdekelhet
Forrás: MDOSZ hírlevél
