Töltött káposzta, rántott hal, majonézes krumplisaláta, bejgli, zserbó. Csak néhány azokból a hagyományos ünnepi ételekből, amelyek közül legalább egy-kettő szinte minden magyar családnál az asztalra kerül karácsonykor. Bár ínycsiklandó fogásokról van szó – gondoljunk csak bele, milyen finom a töltött káposzta tejföllel és ropogós, friss kenyérrel, vagy a dióval/mákkal bőségesen megtöltött bejgli –, nem szabad elfeledkezni arról, hogy nagyon meg tudják terhelni emésztőrendszerünket. Meglehetősen nehéz ételekről van ugyanis szó, amelyeknek magas a zsír- és a szénhidráttartalmuk, sőt, egyes fogásoknál az erős fűszerezettség is problémákat okozhat. Karácsonykor ráadásul hajlamosak vagyunk a túlevésre, amivel tovább rontunk a helyzeten. A végeredmény: puffadás, teltségérzés, gyomorégés, rossz közérzet.
A kellemetlen tünetek megelőzése érdekében fontos felállítani magunknak pár szabályt – és természetesen be is tartani azokat. Legyünk mértékletesek, és inkább kevesebbet együnk mindenből. Azokból az ételekből, italokból pedig, amelyekről biztosan tudjuk, hogy negatívan hatnak az emésztőrendszerünkre, igyekezzünk egy falatot se fogyasztani. Az szintén segíthet, ha nem kapkodunk, hanem lassan, nyugodtan eszünk, jól megrágunk mindent. Ne akkor hagyjuk abba az evést, amikor már nagyon „tele vagyunk”, hanem akkor, amikor kényelmesen jóllakottnak érezzük magunkat. Ha tudjuk, kerüljük a stresszt is: elsőre úgy tűnhet, hogy az idegeskedésnek semmi köze az evéshez, pedig emésztési zavarokat okozhat és túlevésre sarkallhat, így érdemes tartózkodni tőle.
Tabbouleh Libanonban, kása Oroszországban
Értelemszerűen az is egy lehetőség, hogy más nemzetek ünnepi ételeit készítjük el karácsonykor, olyan fogásokat, amelyek egészségesebbek, és ezáltal kíméletesebbek az emésztőrendszerünkkel. Szerencsére bőven van miből választani. Libanonban például nagyon népszerű ünnepi étel a tabbouleh, amelynek az alapját kuszkusz és friss zöldségek (koktélparadicsom, kígyóuborka, petrezselyem, újhagyma, fokhagyma) adják, ezt kell megbolondítani sóval, citrommal és olívaolajjal. Aztán ott vannak a mezzék, az előételként funkcionáló kis ételek, amelyek többnyire bárányhúsból, zöldségekből, humuszból készülnek.
A madagaszkári ünnepi fogásokat ugyancsak ajánlott kipróbálni. Akár a rizzsel tálalt kókusztejes csirke, akár a fokhagymával és gyömbérrel sült csirke mellett döntünk, nem lőhetünk mellé. Madagaszkáron továbbá különleges karácsonyi csemegének számít a licsi, amely egy rendkívül egészséges trópusi gyümölcs, egyebek mellett a magas C-vitamain-tartalma miatt. Mivel Ausztráliában a karácsony nyárra esik, a menü gyakran a grillen készül, a szabadban: a legtöbben csirkét és tenger gyümölcseit sütnek, utóbbit jellemzően citrommal, zsályával, fokhagymával ízesítik.
Izlandon a hagyományos ünnepi ételek közé tartoznak a halak (amelyekkel kapcsolatban ismert, hogy számos jótékony egészségügyi hatással bírnak); pácolt hering és/vagy lazac például szinte mindenkinél kerül az asztalra. Olaszországban is nagyon kedvelik a halat: a karácsonyi vacsorán tenger gyümölcseit és többféle halat szolgálnak fel (ez az úgynevezett „hét hal ünnepe”).
Ez is érdekelhet
Kínában a karácsonyi almaosztás nem maradhat el. A hagyomány szerint az emberek szépen becsomagolnak egy almát, és azt adják egymásnak. Ezt a szokást már csak abból a szempontból is érdemes eltanulni tőlük, mert az alma tökéletes lehet (egészséges) desszertnek, kiválóan helyettesíti a különféle süteményeket. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni még Oroszországot is mint olyan országot, amely inspirációt adhat a menühöz: ott sok más egyéb mellett lazacot, kaviárt, töltött tojást, valamint búzából vagy rizsből készült kását esznek az ünnepekkor, amelyet mézzel, gyümölcsökkel és dióval tálalnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
