Míg 1960-ban még hárommillió tonna krumplit termesztettek Magyarországon, a rendszerváltás utánra ez a mennyiség 1,2 millióra csökkent, a 2000-es évek elejére pedig 780 ezer tonna volt az éves termés. A rossz időjárás miatt nemcsak nálunk, de világviszonylatban is rossz volt a termés, ami felnyomta a piacokon a burgonya árát - írja a Világgazdaság .
A magyar időjárás nem kedvez a krumplinak
A tárolókapacitás hiánya és a gyengébb minőség miatt rendszerint csak január végéig, február közepéig tart ki a magyarországi burgonyatermés, idén gyakorlatilag már teljesen elfogytak a hazai készletek. A növény ára sokat emelkedett: az idei második héten a Budapesti Nagybani Piacon kilogrammonként 140 forint volt a burgonya bruttó termelői átlagára, miközben egy évvel ezelőtt 80 forintot kellett fizetni érte.
A rossz időjárás nemcsak a hazai termést tizedelte meg, de a nagy európai burgonyatermesztő országokban is gondot okozott. Franciaországban például 30 százalékkal lett kisebb a jó minőségű áru mennyisége - mondta el Tasnádi László, a komáromi Solum Zrt. burgonyatermesztési igazgatója. Hozzátette: Magyarországon a levegő páratartalma alacsonyabb a tárolás számára optimálisnál, emiatt a burgonya gyakran vizet veszít, a héj alatt foltos lesz. Emiatt január végénél, február közepénél tovább itthon nem tárolják a krumplit. A hazai termésből évi 60-80 ezer tonna a kiskereskedelmi láncoké.