A COPD, más néven krónikus obstruktív tüdőbetegség a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. A WHO adatai szerint a világban mintegy 60 millió beteggel lehet számolni, elsősorban a 40 évesnél idősebb dohányosok szenvednek tőle. A Semmelweis Egyetem új tanulmányából kiderül pontosan mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható ez az állapot. Az egyetem honlapján közzétett kutatás eredménye szerint a helyes étrend kulcsfontosságú lehet a betegek tüneteinek enyhüléséhez.
Sokat segíthet ez az étrend
Az egyetem orvosai az eddigi legátfogóbb kutatás keretében 45 ezer COPD-s beteg, köztük dohányosok és nem dohányzók étrendjére, vitamin- és táplálékkiegészítő-szedésére vonatkozó irodalmi adatait vetették össze a tünetek erősségével és a betegség alakulásával. Öt év eredményeit összegezve megállapították, hogy a mediterrán-diétához hasonló, magas fehérje-, vitamin- és antioxidáns tartalmú, friss gyümölcsökben és zöldségekben, valamint ómega-3 zsírsavakban gazdag étrenddel javul a COPD-s betegek életminősége, általános közérzete.
Ugyanakkor a nyugati étrendre jellemző magas telített zsírsavbevitel (pl. feldolgozott, tartósított húsipari termékek) fokozhatja a légúti gyulladást és rontja a betegség kimenetelét. Az étrend és tápláltság szerepe azért jelentős, mert állapotuk rosszabbodása más kórképeknél nagyobb mértékben befolyásolja a COPD-s betegek életminőségét és túlélési esélyeit.
A szakemberek szerint a dohányzás felfüggesztése és a gyógyszeres kezelés mellett a COPD-t az étrend megváltoztatásával lehet a leginkább pozitív módon befolyásolni. Egy fehérjében (1,2-1,5 g/testsúlykilogramm) és egészséges zsírokban (35%-40%) gazdag, mérsékelt szénhidráttartalmú (40%-45%) étrenddel lassítható az állapot rosszabbodása, a tünetek is enyhülnek – mondja dr. Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának docense, a tanulmányok utolsó szerzője.
Ez is érdekelhet
Megnövelt fehérjetartalmú étrenddel csökkenthető a dohányosokra és COPD-s betegekre jellemző (étvágytalanságból és fizikai inaktivitásból is adódó) izomtömegvesztés. Az emelt fehérjebevitel – megfelelő mennyiségű D-vitamin és kalcium bevitele mellett – a betegség másik gyakori szövődményét, a csontritkulás mértékét is lassítja. Az alacsonyabb szénhidrátbevitel a légzést könnyíti, mivel a szénhidrátok emésztése során egységnyi felvett oxigénre több szén-dioxid termelődik, mint zsírok vagy fehérjék feldolgozásakor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
