A biomarkerek olyan vegyületek, amelyek szintjét objektíven meg tudjuk mérni. Ezek egyaránt lehetnek jó és rossz kihatással egészségünkre, így például megelőzhetik vagy elősegíthetik rosszindulatú daganatos kórképek, szív-érrendszeri és életkorral összefüggő betegségek, illetve egyéb krónikus panaszok kialakulását - írja az eurekalert.org . A biomarkereket a többi között széles körben alkalmazzák a táplálkozás egészségre gyakorolt hatásának felmérésére is. A Glasgow-i Egyetem kutatói kutatói ezúttal közel 178 ezer olyan egészséges résztvevő adatait vizsgálták át, akik saját bevallásuk szerint nem változtattak érdemben az étrendjükön az elmúlt öt év során. Táplálkozási szokásaik alapján két nagy csoportba osztották az alanyokat, így vegetáriánusokra (akik nem esznek sem vörös húsokat, sem szárnyasokat, sem halat) és húsevőkre.
A kutatók arra keresték a választ, hogy a két csoport között kimutathatóak-e eltérések összesen 19 vér- vagy vizeletmintából meghatározható biomarkerre vonatkozóan. Vizsgálataik során potenciális befolyásoló tényezőként számításba vették a résztvevők életkorát, nemét, iskolai végzettségét, etnikai hovatartozását, testsúlyát, dohányzási és alkoholfogyasztásai szokásait egyaránt. Mindezek ellenére a vegetáriánusok esetében mégis alacsonyabb bizonyult a 19-ből 13 biomarker szintje. Ezek közé tartozott:
- az összkoleszterinszint;
- az LDL-koleszterin (az úgynevezett "rossz" koleszterin) szintje;
- a szív- és érrendszeri betegségekhez köthető apolipoprotein A és apolipoprotein B szintje;
- a máj gyulladását vagy sejtkárosodását jelző gamma-glutamil-transzferáz (GGT) és alanin-aminotranszferáz (ALT) szintje;
- a ráksejtek növekedését és burjánzását támogató hormon, az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintje;
- valamint a romló vesefunkciót jelző húgysav-, összfehérje- és kreatininszint.
A fenti káros biomarkereken túl vegetáriánusoknál az előnyös hatású biomarkerek közül alacsonyabb HDL-koleszterin-, D-vitamin- és kalciumszintet is mértek a vizsgálatban. Ezen felül esetükben magasabb volt a trigliceridszint és a veseproblémákat jelző cisztatin C szintje. Nem jelentkezett továbbá érdemi eltérés a két csoport között a vércukorszint (HbA1c), a szisztolés vérnyomás, a májsejtek károsodását jelző glutamát-oxálacetát aszpartát aminotranszferáz (GOT) és a gyulladást jelző C-reaktív protein (CRP) szintje kapcsán.
"Eredményeink gondolatébresztőek lehetnek azt illetően, hogy milyen ételeket fogyasszunk. A vegetáriánus étrendet követők nemcsak nem esznek vörös és feldolgozott húsokat, amelyek szívbetegségekkel és rákos megbetegedésekkel is kapcsolatba hozhatók, de jellemzően több zöldséget, gyümölcsöt és olajos magot fogyasztanak, márpedig ezek rengeteg tápanyagot, rostot és egyéb potenciális előnyös összetevőt tartalmaznak. Mindezek a különbségek segíthetnek megmagyarázni, miért alacsonyabb vegetáriánusoknál azon betegséget jelző biomarkerek szintje, amelyek sejtkárosodáshoz vagy krónikus megbetegedésekhez vezethetnek" - fogalmazott dr. Carlos Celis-Morales, a Glasgow-i Egyetem kutatója, a kutatás vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az eredményekről szóló részletes tanulmányt az idei online Európai Elhízástudományi Kongresszuson mutatták be.
