A májnak fontos szerepe van a tápanyagok átalakításában, a méregtelenítésében, valamint a kórokozók kiszűrésében, így megfelelő működése nélkülözhetetlen az egészséges szervezet számára. Amennyiben nem működik megfelelően, a tünetek megjelenése és intenzitása függ a kiváltó októl, az elváltozás mértékétől és súlyosságától.
Figyelmeztető eltérések
A májfunkció vizsgálatához vérvétel szükséges. A vérképben májműködési zavarra az albumin és bilirubin szintje utal, míg májkárosodást az alkalikus foszfatáz, az alanin-transzamináz és a gamma-glutamil-transzferáz mennyisége jelezheti. Ha bármelyik májfunkcióérték eltér a normálistól, az figyelmeztető jel lehet, de a mért szintek önmagukban egyesével még nem adnak a májra tekintve konkrét kórmeghatározást, csak összességében nézve jelentenek alapot a megfelelő diagnózishoz. Kivételt a bilirubin jelenthet, ez ugyanis epeproblémákat jelezhet.
Főként a túlzott alkoholfogyasztás képes megemelni az értékeket, de májkárosodást okozhat a májgyulladás és a májdaganat is, mindazonáltal ezzel a diagnosztikai eljárással nem mutatható ki vagy határozható meg valamennyi májbetegség. A pontos kórmegállapításhoz szövettani mintavétel is szükséges.
Vérvizsgálattal kimutatható, májbetegségekre utaló jelek:
A GPT/ALT (glutamát-piruvát-tramszamináz vagy alanin-aminotranszferáz, referenciatartomány 2-49 U/L) szintje kórosan emelkedett heveny májgyulladásban, hepatitis esetén, májzsugorodásnál, mononukleózis miatt és égési sérülések eredményeként.
A GOT/AST (glutamát-oxálacetát-transzamináz vagy aszpartát-aminotranszferáz, referenciatartomány 2-46U/L) szintje kórosan magas infarktus, szívkatéterezés után, májgyulladás heveny szakában, gyomorműtétet követően, tüdőembólia miatt, monomukleózis miatt és égési sérülések eredményeként. Okozhatja asztma, köszvény és sugárterhelés.
A GGT (gamma-glutamil-transzferáz, referenciatartomány 5-45 U/L) mennyisége kórosan megnövekszik a vérben vírusos májgyulladás, alkoholos májkárosodás, hasnyálmirigy-gyulladás folyamán. Szintén megemelkedik a szintje fogamzásgátlók hatására, a májvéna trombózisa, szívinfarktus, áttétes tumor és elzáródásos sárgaság miatt. Kórosan alacsony értéket mutat kemoterápia vagy transzplantáció után is.
A LDH (laktát-dehidrogenáz, referenciatartomány 135-220 U/L) kórosan magas szívinfarktus, vérszegénység, tüdőgyulladás , tüdőembólia, heveny májgyulladás, izomsérülések és daganatos áttétek esetén. Normális az emelkedés terhesség, vagy egészséges újszülöttek esetében.
Az ALP (alkalikus foszfatáz, referenciatartomány 40-115 U/L) szintje nagyon megemelkedik D-vitamin-hiány, a csontanyagcsere zavarai, csonttörések, epeúti elzáródások és sárgaság esetén, akárcsak ha olyan betegségek állnak fenn, mint a Cushing-szindróma, terhességi toxiémia, mononukleózis, máj- vagy vérképzőszervi daganatok. Részleges gyomoreltávolítás után is magas szintet mutat. Nem kell megijedni, ha gyerekeknél magas, mivel növésben vannak, illetve közvetlenül a terhesség befejezése előtt, a méhlepény ugyanis nagy mennyiségben szabadítja fel. Amennyiben túl alacsony értéket mutat, vérszegénység, súlyos C-vitamin-hiány (skorbut), pajzsmirigy-alulműködés állhat fenn. Szintén rossz értéket mutat, ha a csontokban radioaktív izotópok halmozódtak fel.
A TBIL (totál bilirubin, referenciatartomány 3-17 µmol/L) szintje szülés után még egy hónappal is magas lehet, ez természetes folyamat. Más esetben viszont a túlságosan magas szint epeúti elzáródásra, epekőre, májtestsérülésre, hemolízisre, májgyulladásra, májdaganatra figyelmeztet. Megnő a mennyisége a vérben alkoholizmus és nagy mennyiségű gyógyszer vagy vegyszer hatására.
A DBIL (direkt bilirubin, referenciatartomány 7 µmol/L) magas értéke májzsugorra, zsírmájra, májdaganatra, epekőre vagy más jellegű epeúti elzáródásra, valamint hasnyálmirigy-gyulladásra utal. A magas bilirubinszintet sárgaság, viszketés és lázas állapot jelzi.
Az albumin (Alb, 35-52 g/L) szintje terhesség alatt folyamatosan változik. Fehérjeszegény táplálkozás esetén alacsony eredményeket ad, munkavégzés után viszont megnő a mennyisége a vérben, akárcsak égési sérülés vagy reumás láz hatására. Ha kórosan magas értékeket ad a vérkép, májcirrózis , cukorbetegség, vesebetegség, daganatos betegségek állhatnak fenn.
Gyulladásra utalnak
A globulin szintje fertőző betegségek estén nő, valamint gyulladásos folyamatokra utal. Három típusa van, mindegyik más-más betegség gyanúját keltheti. Az alfa-globulin reumás láz, lupus, vesebetegség esetén ugrik meg, a béta-globulin májcirrózis során emelkedik, a gamma-globulin pedig koronária trombózis, csonttörés, TBC miatt jelenik meg nagyobb mennyiségben a vérben.
A totál protein (TP, az albumin/globulin hányadosa) értéke kortól, nemtől, fizikai állapottól függ, de kórosan emelkedik kiszáradás és krónikus gyulladás miatt. Kórosan csökkent szintje jelezhet akut vagy krónikus gyulladásokat, hashártya-, vastagbél- vagy hasnyálmirigy-gyulladást, keringési zavarokat, mérgezést, cukorbetegséget, felszívódási zavart, cöliákiát és tumorokat. Égési sérülés esetén is jelentősen változhat a szintje.
A referenciatartományok minimálisan, de helyenként eltérhetnek!