A nagyobb felbontású mikroszkópok kifejlesztése az 1900-as évek elején alapjaiban változtatta meg az élővilággal kapcsolatos ismereteket. Ennek köszönhető a mikrobióta, vagyis az emberi szervezet nélkülözhetetlen, szabad szemmel láthatatlan szervének felfedezése is.
A mikrobióta a testfelszíneken – vagyis a légutak, a bőr, a húgyutak és a bélrendszer felszínén – élő milliárdnyi mikroorganizmus összessége, amely az emberi szervezettel kölcsönös egymásra utaltságban, vagyis szimbiózisban él. Ennek az együttműködésnek a minősége döntő jelentőségű egészségünk szempontjából. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák és egyéb mikroszkopikus élőlények részt vesznek a káros környezeti hatások elleni védelemben, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák a betegséget okozó mikroorganizmusok tartós megtelepedését – ismertette dr. Pászthory Erzsébet belgyógyász, az Allergiaközpont gasztroenterológusa, IBS-specialistája.
Bélflóra, bélmikrobióta vagy bélmikrobiom?
A mikrobióta egészség szempontjából legfontosabb része az emésztőrendszerben található. Az utóbbi évtizedekben a tudományos kutatások és az egészségtudatos közvélemény érdeklődésének egyaránt a középpontjába került, és a gyarapodó ismeretek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel vele kapcsolatban. Ezt jelzi az elnevezésével kapcsolatos bizonytalanság is: az eredeti bélflóra kifejezés mára nem pontos, mivel a latin flóra szó jelentése növényzet, a mikrobióta alkotóelemei pedig nem növények.
Mikrobióta lenne a pontos meghatározás, de ezt is gyakran felcserélik a mikrobiom névvel, noha az a mikrobióta genetikai állományára utal. Az egyszerűség kedvéért én a bélflóra kifejezést használom, mivel a köznyelvben és gyakran az ismeretterjesztő irodalomban is ezzel találkozunk” – mondta Pászthory doktornő.
A bélflóra feladatai
Az emésztőrendszer kiemelt jelentőségének oka, hogy minden, amit megeszünk és megiszunk, egyszerre jelent táplálékforrást és a szervezet számára idegen anyagot. A bél feladata tehát kettős: biztosítania kell a szervezet sértetlenségét úgy, hogy közben a szükséges tápanyagok emésztéséről és felszívódásáról is gondoskodik. A védekezés és átjárhatóság ellátásának első állomása a bélflóra, amelyhez a bél saját neuro-endokrin-immunrendszere társul. Fejlődésük és működésük egymással szoros kölcsönhatásban áll – magyarázta a szakértő.
A bélflóra – amellett, hogy az első védelmi vonalat jelenti a kórokozókkal szemben – együttműködik az immunrendszerrel és részt vesz az emésztés folyamatában. Összességében viszont az egész szervezet működésére hatással van. Ennek magyarázata az anyagcsere-folyamataiban rejlik. Táplálékát a diétás rostok jelentik, amelyeket fermentációval, vagyis oxigén nélkül lebontva számtalan biológiailag aktív anyagot termel, például rövid láncú zsírsavakat (SCFA), vitaminokat, idegi hírvivőket (vagyis neurotranszmittereket) és gázokat.
Mit tehetünk a bélflóra egészségéért?
A már kialakult bélflóra állapotát leginkább az étrend befolyásolja, ugyanakkor az életmód más elemei is hatással vannak rá. A magas rosttartalmú, nyers zöldségekben, telítetlen zsírsavakban és fermentált életekben gazdag étrend növeli a sokszínűséget és a hasznos bélbaktériumok arányát. A rendszeres sport, valamint a szellemileg aktív életvitel is erősíti a bélflórát, míg a mozgásszegény, inaktív életet élő, tartós stresszállapotoktól szenvedő emberek bélflórájának összetétele kedvezőtlenül alakul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Fontos kiemelni továbbá, hogy antibiotikumokat – bélflóra-károsító hatásuk miatt is – csak orvosi rendelésre szabad szedni. A táplálékkiegészítők (probiotikumok, szimbiotikumok) tekintetében pedig érdemes szem előtt tartani, hogy nem csodaszerek, egyértelműen kedvező hatás tehát nem feltétlenül várható tőlük. Leginkább a személyre szabott gasztroenterológiai kivizsgálás és iránymutatás, valamint optimális esetben az életmódorvoslás képes javítani a már kialakult betegségeken, állapotokon – hangsúlyozta a gasztroenterológus.
