A március 15-én érkezett, sarkvidéki eredetű hidegbetörés még nem okozott különösebb károkat. Ekkor ugyanis még csak a kajszi néhány fajtája virágzott – és azok is csak a Dél-Dunántúlon –, más kajszifajták és gyümölcsfajok viszont még jócskán virágzás előtt álltak. Március 27-én, vagyis a második hidegbetöréskor viszont már az egész országban virágzott a kajszi- és az őszibarack, délen pedig már a szilva és a cseresznye is. A többi gyümölcsfaj pedig – régiótól és fajtól függően – 1-3 hétre volt a virágzás kezdetétől a FruitVeB közlése szerint.
Nagy bajt okoztak a fagyok
Ahol mínusz 1-2 foknál nem volt hidegebb, ott a virágzás előtt álló kultúrák nem károsodtak, és a virágzók is csak alig. A mínusz 3-4 fokos lehűlések azonban már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó vagy pár nappal a virágzás előtt álló kultúrákban, különösen a kajsziban, az őszibarackban és a cseresznyében. Mínusz 5-6 foktól pedig a virágzó ültetvények károsodása akár teljes is lehetett, és a virágzás előtt állókban is jelentős kár keletkezett, leginkább a cseresznyében és a szilvában. Ezek virágkárai a déli országrészben jelentősek, de a többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond a szakmai szervezet szerint.
A virágzás egyébként gyümölcsfajtól függően közepesnek vagy jónak ígérkezik. A tavalyi aszály miatt azonban elképzelhető, hogy a virágok termékenyülő képessége nem volt tökéletes, különösen az öntözetlen ültetvényekben.
Mekkora lehet a kár?
Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a terméskárok nagyságáról egyelőre nem nyilatkozott, a veszteség mértékét ugyanis még nem lehet megbecsülni. Bizonytalan, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés, és a virágkár sem jelent mindig hasonló mértékű terméskárt. Kedvező esetben tehát egy komolyabb virágkárból nem feltétlenül következik nagy veszteség, ha utána megfelelően alakulnak a körülmények.
Ez is érdekelhet
A tapasztalatok szerint 70-80 százalékos virágkár az, amiből már aligha lesz jó termés. De alakulhat úgy is, hogy nincsenek szemmel látható fagykárok a virágszervekben, mégis annyira károsodtak a hidegben, hogy a virágzást 4-6 héttel követő tisztuló hullás során válik le a gyümölcs a fáról, kötődési hiba miatt. Jelentősebb gyümölcshullás a szüretet megelőző hetekben is előfordulhat. „A fagyveszélyes időszak május közepéig tart, termésbecslés is csak ezt követően készülhet” – közölte a FruitVeB.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
