Ha alapvetően rendszeresen és tudatosan étkezünk, és csak néha csúszik be egy-egy nap, amikor kevésbé figyelünk a bevitt táplálék minőségére, mennyiségére és az étkezések között eltelt időre, az hosszú távon még nem gyakorol káros hatást egészségünkre. Amennyiben a rendszertelen étkezés megszokássá válik, számolnunk kell vele, hogy egészségünk, ezzel együtt pedig emésztésünk is megsínyli ezt a bánásmódot.
Az egészséges emésztés egy ritmikus folyamat
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy sietve, állva vagy futás közben ettünk. Ezek egyike sem tesz jót. Az emésztés állandó ritmust követ, amely lehetővé teszi, hogy szervezetünk kivonja a tápanyagokat az elfogyasztott ételből, majd a felesleges anyagokat hulladékként kiválassza. Ez az összetett emésztési folyamat a szánkban kezdődik. Minél alaposabban megrágjuk az ételt, annál jobb. A rágómozgás és a nyáltermelés az első ritmikus tevékenységnek tekinthető. A nyálunkban lévő enzimek lebontják az ételt, hogy segítsék az emésztést. A nyelőcsőben lévő izmok ezután az összezúzott ételt a gyomorba nyomják, igazodva a szívdobogás és a légzés ritmusához. Később ez a két szerv vér formájában felszívja a táplálékunkból származó tápanyagokat.
A rendszertelen étkezés hosszú távon mindig megbosszulja magát
A rendszertelen étkezés egyik gyakori velejárója, hogy az ember kapkodva eszik: gyorsan, nagy falatokban tolja magába az ételt, amelyet aztán szinte rágás nélkül nyel le. Ahogy fentebb említettük, az emésztés a nyálban található szénhidrátbontó enzimek, a nyálamilázok segítségével már akkor elkezdődik, amikor a falat a szánkba kerül, és fogainkkal alaposan elkezdjük megőrölni. Ha mindez a kapkodás miatt elmarad, az emésztés első fázisa gyakorlatilag teljesen kiesik, és a gyomorra - mint az emésztés következő színhelyére - fokozott munka vár, azaz több gyomorsavra lesz szüksége a darabos ételek emésztéséhez.
A nagy mennyiségben termelődő gyomorsav viszont kellemetlen mellékhatásokkal járhat: leggyakrabban gyomorégést és diszkomfortérzetet okoz. Ezért érezhetjük egy-egy villámgyorsan elfogyasztott fogás után, hogy ugyan már nem vagyunk éhesek, mégis fáj a gyomrunk, és olyan, mintha valami marná belülről. Ráadásul, ha túl gyorsan eszünk, akkor sok is levegőt nyelünk, ami hasfeszüléshez, puffadáshoz, fokozott bélgázképződéshez, esetenként hasmenéshez vezethet. Mindenképpen érdemes tehát lassan, megfontoltan falatozni, időt hagyva magunknak és testünknek arra, hogy alkalmazkodjon az étkezéssel járó feladatokhoz.
Tegyünk az egészségünkért!
Egészségünk megőrzéséhez nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. A sport a gyomor- és bélrendszer működését több módon is támogatja. Egyrészt segít a súlyfelesleg csökkentésében, fokozza az anyagcserét, ezáltal segíti a székrekedés megelőzését is. Másrészt a fizikai aktivitás az emésztőrendszeri panaszok gyakori okozója, a stressz levezetésére is alkalmas. Hetente három alkalommal végzett, egy órás mozgás pedig a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség rizikóját is jelentősen csökkenti.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
