A Saga magazinnak nyilatkozva Tom Parker Bowles ételkritikus, a király mostohafia beszélt arról, hogy az elmúlt időszak egészségügyi megpróbáltatásai étrendi reformokra sarkallták III. Károlyt. Konkrétabban vöröshús-fogyasztását fogta vissza az uralkodó. A döntés persze sokak érdeklődését felkeltette az Egyesült Királyságban és világszerte. Vajon tényleg hasznos lehet egy ilyesfajta változtatás a rák elleni küzdelemben? A téma kapcsán Justin Stebbing onkológus és rákkutató, az Anglia Ruskin Egyetem professzora foglalta össze a legfőbb tudnivalókat a The Conversation oldalán.
Az étrend és a rák kapcsolata
A szakember mindenek előtt leszögezi, hogy továbbra sem ismert III. Károly pontos diagnózisa. Étrendi megszorítása viszont összhangban áll azon egyre növekvő számú tudományos bizonyítékok sorával, amelyek szerint a táplálkozás kulcsszerepet játszik a ráktúlélésben. Magyarán abban, hogy az érintettek milyen életet tudnak élni a diagnózist követően – illetve egyes esetekben abban is, hogy sikerül-e kigyógyulniuk a betegségből. „Miközben egyre jobbá válunk a rák diagnosztizálásában és kezelésében, a kutatások azt mutatják, hogy az étrend nagyban befolyásolhatja a rák prognózisát. Ezzel együtt a meglévő tudományos bizonyítékok egyes ráktípusok esetében erősebbek, mint másoknál” – magyarázza Stebbing.
Példaként említ egy 2022-ben megjelent elemzést, amely arra a következtetésre jutott, hogy a növényi alapú élelmiszerek magas arányú bevitele javítja a rákbetegek prognózisát. Vastag- és végbélrákos ráktúlélőknél pedig megfigyelték, hogy a teljes kiőrlésű gabonákban és rostokban gazdag táplálkozás nemcsak a prognózist javította, de egyben az életminőségüket is. Eközben mellráktúlélőknél a zöldségek, gyümölcsök és rostok bőséges fogyasztásának tulajdonítanak számottevő előnyöket a kutatók, valamint a mérsékelt szójabevitelnek. Prosztatarákos betegeknél szintén a magas zöldségfogyasztás hozható kapcsolatba jobb prognózissal.
Ami a vörös hús elhagyását illeti, azt szintén szorgalmazzák a területen készült tanulmányok. A nagymértékű vöröshús-fogyasztás – különös tekintettel a feldolgozott élelmiszerekre – több ráktípus kialakulásának fokozott kockázatával is kapcsolatot mutat, ezek közül is kiemelkedik a vastag- és végbélrák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) is közel egy évtizede lehetséges rákkeltő tényezőként tartja számon a vörös húst. A legújabb vizsgálatokból pedig az is kezd kirajzolódni, hogy a rákkeltő, avagy karcinogén hatásért a vörös húsok magas vastartalma lehet a felelős, amely egy telomeráz nevű enzimet aktiválva segítheti a ráksejtek terjedését a szervezetben.
A helyes táplálkozás a kezelést is támogatja
Cikkében Stebbing arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyan a táplálkozási és rákkutatások többsége érthetően a megelőzésre fókuszál, így is egyre több tudományos eredmény születik azonban arról, hogy bizonyos étrendi döntések a diagnózist követően is nagyban meghatározhatják a beteg sorsát. Mellrákbetegeknél például megfigyelték, hogy akik a diagnózist követően napi egy-két adaggal csökkentették zöldség- és gyümölcsbevitelüket, azoknál átlagosan 14 százalékkal növekedett a korai halálozás kockázata. Mindez arra utal, hogy az emlőrák kialakulását követően előnyös a növényi eredetű ételek bőséges fogyasztása, sőt, további kutatások szerint ez más típusú rákok esetében is fontos lehet.
Érdemes megemlíteni, hogy a növényi alapú élelmiszerek nemcsak azáltal javítják a ráktúlélési esélyeket, hogy így a betegek kevesebb állati eredetű terméket esznek, megszabadulva azok káros hatásaitól, hanem egyéb előnyös tulajdonságokkal is rendelkeznek. A növényi élelmiszerek gazdagok ugyanis antioxidánsokban, rostokban és egyéb összetevőkben, amelyek felveszik a harcot a sejtkárosodással, csillapítják a gyulladást és támogatják az általános egészségi állapotot. Szintén segítik a bélflóra harmonikus működését – a bélrendszerben élő hasznos baktériumokét, amelyekről ismert, hogy számos testi folyamat zökkenőmentes működéséhez nélkülözhetetlenek. Az Amerikai Rákkutató Intézet (AICR) éppen ezért minden rákbeteg számára antioxidánsokban gazdag élelmiszerek mindennapos fogyasztását javasolja, csökkentendő a állapotuk súlyosbodásának veszélyét.
„Ugyanakkor nagyon fontos megérteni, hogy az étrend csupán a kirakós egyetlen darabja, ha ráktúlélésről van szó. A fizikai aktivitás, az egészséges testsúly megőrzés, a dohányzásról és a túlzott alkoholfogyasztásról való leszokás éppúgy rendkívül lényeges” – hangsúlyozza az onkológus szakorvos. Felhívja továbbá a figyelmet, hogy miközben úgy tűnik, III. Károly döntése helyességét a vörös húsok kapcsán a tudomány is alátámasztja, azért a drasztikus étrendi változtatásokkal óvatosnak kell lenni, egyben feltétlenül javasolt hozzá dietetikus szakember segítségét kérni. Annál is inkább, mert nem célravezető, ha a rákbeteg minden kulináris élvezetről lemond. Különösen olyan betegek esetében, akiket például kemoterápiával kezelnek, amely mellékhatásként eleve étvágytalanságot, megváltozott ízérzékelést és emésztőszervi panaszokat okozhat.