Kiderült, mégis megehetjük-e a földre esett ételt

Újabb kutatások vizsgálták, vajon van-e valóságalapja az „5 másodperces szabálynak”. Mutatjuk, mire jutottak a kutatók.

„A jó öreg 5 másodperces szabály – amelyet egyesek ostobaságnak tartanak, mások szerint viszont igenis létezik – régóta viták kereszttüzében áll, tudományos alapossággal azonban sokáig mégsem vizsgálta senki” – olvasható az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer Facebook-posztjában.

földre ejtett lekváros kenyér
Újabb kutatások vizsgálták, vajon van-e valóságalapja az „5 másodperces szabálynak”. Fotó: Getty Images

Tényleg számít, meddig van a földön az étel?

A National Geographic cikkére hivatkozva azt írták, először Paul Dawson, a Clemson Egyetem élelmiszerkutatója foglalkozott komolyabban a témával, még 2007-ben. Őt a leginkább az érdekelte, mennyi ideig maradnak életben a baktériumok a különböző felületeken.

2016-ban aztán egy alaposabb vizsgálatot is végeztek a témában. Ebben kimutatták, hogy már a földre érkezés pillanatában is jelentős mennyiségű baktérium kerülhet a leejtett élelmiszerre – az 5 másodperces szabálynak tehát nem igazán látták létjogosultságát.

A nedvességtartalom és a felület típusa a fontos

Az eddigi kutatások tehát a leginkább arra koncentráltak, hogy a baktériumok mekkora eséllyel és milyen gyorsan jutnak át a földről az ételre. Az újabb vizsgálatok azonban megmutatták, hogy nem az időtartam, sokkal inkább a leejtett élelmiszer nedvességtartalma, valamint felület típusa számít ebben a kérdésben.

A nagyobb víztartalmú ételekre – például a gyümölcsökre és a zöldségekre – sokkal több baktérium tapadhat rá, mint a szárazabb falatokra, például a kenyérre. Ami pedig a felületet illeti: a szőnyegről jelentősen kevesebb baktérium kerülhet át az ételre, mint a csempézett vagy rozsdamentes acéllal borított felületről. Jó megoldás lehet tehát a megfelelő higiénia biztosítása, a földre leejtett ennivalót azonban még ebben az esetben sem tanácsos elfogyasztani – fogalmaztak a Rizikometer posztjában. Ezzel tehát egy másik mondást is megcáfoltak, még pedig azt, amelyik így hangzik: „olyan tisztaság van, hogy enni lehetne a földről.”

Erre figyelj, hogy ne kapj ételmérgezést a fesztiválon
A nagy meleg, valamint a „tábori” körülmények miatt gyakran előfordul, hogy ételmérgezés lesz a büfés ebéd vagy vacsora vége. Mutatjuk, mit tehetsz a megelőzés érdekében.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Dipankrin reklámvideó (X)

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.