"Uniformizált" táplálkozás
Vajon mit eszik a 21. század embere? Ezzel a kérdéssel kezdődik az 1970-es évek elején kiadott Nők Lapja Évkönyv egyik cikke, amely megpróbálta megjövendölni korunk étkezési szokásait, ételkészítési praktikáit. Úgy képzelték, hogy napjainkban az emberek tabletta formájában fogják napi élelmiszer-szükségletüket fedezni. Emellett az ételek íze egységes lesz az egész világon, és a gasztronómiai élvezetekről mintegy teljesen lemondva csak azért fognak étkezni, hogy biztosítsák a megfelelő energiabevitelt. Mindez beillene egy fantasztikus regénybe, azonban ez csak nagyon kis részben alakult így.
Természetesen a hetvenes évek elején már lehetett sejteni, hogy egyre nagyobb teret hódít majd a gyorsétkezdék népszerűsége, hiszen a McDonalds már 1955-ben hódítóútra kelt. Azóta szinte alig akad olyan ország, ahol ne találnánk legalább egyet a népszerű hamburgeresből. Sikere roppant egyszerű: feltalálta a kultúra nélküli étkezést, hiszen mindössze hatféle ételt dob piacra, ahol az ízek semlegességénél fogva szinte minden kultúrában élő nép körében nagy kedvvel fogyasztható. Tehát az "uniformizálódás" jelenti igazi popularizáltságát, eladhatóságát. Túlzás azonban azt állítani, hogy mindenki így étkezik. Pláne azt, hogy a jó ízeket már nem értékeljük. Hiszen szinte egészen biztos, hogy egy hazánkban nyaraló család nem hagyja ki a híres gulyáslevest vagy a csirkepaprikást, mint ahogyan mi sem mondunk le a nagyanyáink által elkészített bablevesről, túrós derelyéről.
Tej-automaták lépten-nyomon
A hetvenes évek másik futurisztikus elképzelése szerint a huszonegyedik századra nagy teret fog hódítani a tejfogyasztás. Minden utcasarokra tej-automatát állítanak majd, ahonnan különféle gyümölcsízzel ízesített, élénkítő szerrel dúsított tejitalt lehet majd venni. Sajnos mindez nem valósult meg, jóllehet léteznek "élénkítő szerrel" telített kóla- és kávéautomaták is, de a tej térhódítása egyáltalán nem következett be. Talán a túró rudi rendkívüli népszerűsége kárpótolhatja valamennyire elődeink elképzeléseit.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Zöldség, gyümölcs mindenek felett
A harminc évvel ezelőtti jövendölések másik lényeges része a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növekedése. Akkori vélemények szerint az emberek gyümölccsel kezdik majd a napjukat, de az ebéd első lépéseként, mintegy a leves helyett is gyümölcslevet fognak kortyolni, hogy ezzel is fokozzák majd az ételek emésztésének ütemét. Vacsorára is elmaradhatatlan lesz majd a gyümölcsök, zöldségek fogyasztása.
Megvalósult ebből valami? Egy közel hat évvel ezelőtt végzett KSH felmérés szerint a tízéves tanulók körében nyers zöldség vagy gyümölcs szinte minden nap terítékre kerül. Az elhízott gyermekek 42 százaléka csak hetente maximum háromszor fogyasztja, míg a normál súlyú gyermekek 55 százaléka minden nap eszik valamilyen zöldséget, gyümölcsöt, de attól azonban mindkét csoport messze elmarad, hogy naponta többször szerepeltesse étkezésében. Mindemellett, ahol a család jobb anyagi helyzetben van, ott több gyümölcsöt, zöldséget kapnak a gyerekek. Gyümölcslevet az ötödikesek 85 százaléka fogyaszt rendszeresen, amely szintén összefüggést mutat a család anyagi helyzetével. Kólát és egyéb szénsavas üdítőket a gyerekek 80 százaléka iszik rendszeresen.
Reggeli, ebéd, vacsora Norbi Update módra
Bármennyire is furcsának és hihetetlennek tűnik, de a hetvenes évek találgatásai és a Norbi Update között erős párhuzamot lehet felfedezni. Ide tartozik az ételek napszakonkénti szelekciója, a több sovány hús, kevesebb kenyérfogyasztás. A jövendölések szerint ugyanis napjaink reggelije bőséges hidegtálból áll majd, sonkával, tojással, sajttal, kevés kenyérrel. Ebédre a gyümölcslét követően kis mennyiségű sovány húst fogunk fogyasztani friss salátával. Vacsorára pedig ismét húst eszünk salátával. "A jövő század emberének élelmében a miénknél jóval több a hús, tojás, tejtermék, zöldség és gyümölcs."- írják az akkori Nők Lapjában.
Mintha Norbit hallanánk. Az esetek nagy részében azonban mindez nem valósul meg, még akkor sem, ha valaki "Update-ezésre" adja fejét. Ugyanis a felmérések szerint még így is messze állunk a zöldségek, gyümölcsök optimális bevitelétől, sokkal több hústerméket fogyasztunk az ajánlottnál, ezáltal több úgynevezett rejtett zsírt is bejuttatunk szervezetünkbe nem beszélve arról, hogy a sok hús nagyon megterheli a kiválasztó rendszert, amely akár köszvény betegséghez is vezethet. Emellett a KSH felmérése szerint még mindig igen magas a sült burgonya, chipszek bevitele. Az ötödikesek 91 százaléka fogyasztja.
Telitalálat lehetne...
Kár lenne kihagyni azt a jövendölést, amely a testmozgás csökkenésével függ össze. A harminc éves cikk ugyanis kiemeli, hogy napjainkra csökken a fizikai munka aránya, amely hajlamossá teszi az egyént emésztési zavarok, bélpangás kialakulására. Ennek magakadályozása céljából majd korunk embere minden étkezését gyümölccsel fogja befejezni.
Sajnos a szövegrész első fele valósult csak meg, azaz a fizikai aktivitás csökkenése és az ezzel együtt járó vastagbél-daganat és -gyulladások elterjedése.
Ez is érdekelhet
Ahogy már akkoriban is nagy hangsúly került a zöldségek, gyümölcsök bőséges fogyasztására, így mi sem tudjuk eléggé hangsúlyozni nélkülözhetetlen szerepüket. Éppen ezért jónak látjuk, hogy egy új sorozatot indítsunk, melynek fókuszában az életmentő gyümölcsök állnak.
