Fogaink komplex felépítésűek: a fogkoronát kívülről kemény zománc vonja be, beborítva a puhább dentint, illetve az az alatt elhelyezkedő, a fog központját adó fogbélt – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Arosha Weerakoon, a Queenslandi Egyetem fogorvosa. A kristálykötegekből felépülő zománc áttetsző, így opálos, gyöngyházfényű megjelenést kölcsönöz a fogaknak. A fogkorona és a gyökér zömét a dentin alkotja, amely kollagénből, ásványi anyagokból, fehérjékből és vízből épül fel. A kollagénszálaknak köszönhetően kellően rugalmas ahhoz, hogy megakadályozza rágás közben a fogak megrepedését, törését. Végezetül a fogbélben vérerek és idegek futnak.
Hogyan változnak a fogak a korral?
A fogbél külső rétegében találhatók az úgynevezett odontoblasztok, azok a sejtek, amelyek a dentin képzéséért felelősek. Fontos megemlíteni, hogy ellentétben a folytonosan újratermelődő csontsejtekkel, az odontoblasztok száma véges. Mivel nem tudnak megújulni, a fogak idővel elveszítik dentin adta rugalmasságukat, így törékenyebbé válnak. Különösen azok a fogak veszélyeztetettek, amelyek már eleve kialakultak repedések, illetve amelyekbe nagyobb fogászati töméseket tettek vagy gyökérkezeltek.
A kor előrehaladtával a zománc elvékonyodik, így meghatározóbbá válik a fog színezetében a dentin, sötétítve annak árnyalatát. Maga a dentin is besötétedik, ahogy kollagénszövete fokozatosan merevebbé válik és összezsugorodik, víztartalma pedig megtelik ásványi anyagokkal. A visszahúzódó fogbélt ugyancsak dentinnel töltik ki az odontoblasztok, ami egyben a hőérzetet is csökkenti azáltal, hogy az idegvégződések távolabb kerülnek a fogfelszíntől. Éppen ezért nagyon hasznosak a röntgenvizsgálatok, mert kimutatnak olyan lyukakat, üregeket is, amelyeket máskülönben nem érzékelnénk – mutat rá Weerakoon.
A zománcon keletkező mikrorepedéseket étel- és italmaradvényok töltik ki, így a fogakon keresztben-hosszában csíkos elszíneződések jelenhetnek meg. Ezek a foltok azonban könnyen kezelhetők fogfehérítő módszerekkel Ezen kívül is sokat tehetünk ugyanakkor annak érdekében, hogy sokáig megőrizzük fogaink és mosolyunk szépségét. A szakértő tanácsa szerint az alábbiakat érdemes betartani a mindennapokban.
Kerüljük a túlzott erőlködést
Fogaink az étel megrágására szolgálnak. Lehetőség szerint ne használjuk afféle harmadik kézként, azaz ne a szánkban tartsunk meg szerszámokat munka közben, vagy a bevásárlószatyrot, miközben a lakáskulcsunkat keressük a táskánkban. Akik hajlamosak az éjszakai fogcsikorgatásra, azok számára javasolt a fogvédő használata. A nagy töméseket hordozó és a gyökérkezelt fogak esetében pedig érdemes konzultálni fogorvosunkkal arról, hogy hogyan tudná elősegíteni fogaink védelmét a törésekkel szemben.
Egyenletes terhelés
Ha akár az őrlő-, akár a premoláris fogainkból hiányzik némely, fontos, hogy egyenletesen rágjunk mindenhol, elkerülve, hogy megmaradt fogainkra túl nagy terhelés jusson. A hiányzókat pedig érdemes pótoltatni hidakkal, implantátumokkal vagy jól illeszkedő műfogsorral, támogatva harapásunkat. A műfogsort rendszeresen ellenőriztetni kell fogorvossal is, hogy biztosan megfelelő legyen az illeszkedése, valamint tízévente javasolt a cseréje is.
Vigyázzunk a fogzománcra
Mérsékelhetjük a zománc és a dentin pusztulását azáltal is, ha puha sörtéjű fogkefét és abrazív anyagokat nem tartalmazó fogkrémet használunk a mindennapi fogápolási rutinunkban. Hasonlóképpen fontos, hogy legyünk mértékletes a savas ételekkel, italokkal, illetve fordítsunk kellő figyelmet az olyan panaszokra, mint a reflux és a hányás, amelyek nyomán gyomorsav juthat a szájüregbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nyál ezért nélkülözhetetlen
A sav okozta erózióval szemben fontos védelmet nyújt a nyál is, amely egyben antibakteriális tulajdonsággal is bír. Emellett elengedhetetlen szerepe van a rágásban, nyelésben és beszédben egyaránt. A korral járó változások azonban a termelődő nyál minőségére és mennyiségére, illetve a nyáltermelő mirigyekre is kihatással vannak, akárcsak egyes olyan gyógyszerek, amelyeket például a depresszió és a magas vérnyomás kezelésére írnak fel. Panasz esetén feltétlenül konzultáljunk kezelőorvosunkkal arról, hogy lehetséges változtatni a gyógyszerelésen a nyáltermelős javítását szem előtt tartva.
Kezeltessük a fogágybetegséget
A felnőtt magyar lakosság mintegy 80 százaléka érintett valamilyen szintű fogágybetegségben (periodontitisz). A legtöbben emiatt veszítik el egyes fogaikat. A problémát kezeltetve megelőzhető az íny visszahúzódása, így a szuvasodásra hajlamos foggyökér is védett maradhat.
Általános életmódunk is lényeges
A sejtszintű öregedés folyamat megváltoztatja a DNS-t sejtjeinkben, így csökken a fizikai, kémiai és biológiai sérülésekkel szembeni védekezőképességünk. Mindennek fokozott rákkockázat a következménye, valamint olyan krónikus betegségek is felüthetik a fejüket, mint az Alzheimer-kór, a cukorbetegség, a csontritkulás és szív-érrendszeri betegségek. A sejtkárosodást azonban életmódunkon keresztül enyhíthetjük: fontos a dohányzás kerülése, a már meglévő cukorbetegség megfelelő kontrollja, továbbá az említett fogágybetegség kezeltetése is.
Merjünk segítséget kérni
Az öregedés gondolkodásunkra, kézhasználatunk, látásunkra is rányomhatja a bélyegét. Ezek mindegyike akadályt emelhet a helyes fog- ás szájápolás előtt a mindennapokban. Ilyen esetekben is fontos tehát fogorvosunkkal konzultálni, aki segíthet az állapotunknak megfelelő termékeket, eszközöket találni.
