Az állkapocs-ízületi panaszok meglepően gyakoriak: egyes felmérések szerint az emberek közel 75 százaléka szenved valamelyik formájától.
Az állkapocskattogás ugyanis nem önálló betegség, hanem az állkapocs-ízületi diszfunkcióknak egy típusa - mondja dr. Schmidt Péter fogorvos, állkapocs-ízületi specialista. - Az állkapocsízületnél két csont illeszkedik egymáshoz: az egyik a vápa, ami tulajdonképpen egy ízületi gödör, a másik pedig egy kis fejecske, ami ebbe beleilleszkedik. A kettő között, az ízületben van egy babapiskóta formájú porckorong, ami kitölti a két csontfelület közötti egyenetlenséget. Normál esetben, amikor kinyitjuk a szánkat, az állkapocs-ízületi fej elfordul az ízületi árokban, és ezt a mozgást követi a köztük lévő porckorong is. Amikor kattogás van, akkor nem ez történik, hanem a porckorong valamilyen irányban kikerül ebből az ízületi résből - vagy részlegesen, vagy teljesen - és amikor az érintett kinyitja a száját, kisebb vagy nagyobb kattanással visszaugrik a helyére. Ez általában egy jól hallható kattanás - sokszor már méterekről lehet hallani. Amikor a beteg összezárja a száját, a porckorong jóval kisebb kattanással kiugrik a helyéről, és ismét bekerül a kóros pozíciójába - magyarázza szakértőnk.
Mi okozza?
Van, akinek már gyerekkora óta kattog az állkapcsa - bár ez a ritkább esetek közé tartozik –, de van olyan is, akinél fogászati beavatkozás után alakul ki a zavaró tünet. Dr. Schmidt Péter szerint nincs egyetlen jól meghatározható ok, amire visszavezethető a probléma. - Az állkapocskattogásban szerepe lehet öröklött tényezőknek is, főleg azoknál, akik mélyharapással rendelkeznek: náluk a felső fogak szinte az egész alsó fogazatot takarják. A felső és alsó állcsont ezáltal közelebb kerül egymáshoz, ami túlterhelheti az állkapocsízületet. Előfordul olyan is, hogy a műtéti altatáshoz szükséges lélegeztetés, intubálás szövődményeként alakul ki a probléma, hiszen ilyenkor művileg, relaxált állapotban nagyra nyitják a beteg száját. Komplikált, rángatással járó foghúzás és akár egy hosszadalmasan elhúzódó fogászati kezelés is kiválthatja a folyamatot. Nagyon sok esetben önmagától jelentkezik a kattogás - főleg kamaszoknál, amikor a testi növekedés beindul. Jelentős kiváltó tényező lehet még a stressz is, hiszen ilyenkor gyakran összeszorítjuk a fogainkat, éjszaka csikorgatjuk őket, ami megint csak állkapocs-kattogáshoz vezethet - sorolja a lehetséges okokat a fogorvos.
Ne bagatellizáljuk el!
Bár állkapocskattogásba még nem halt bele senki, és van, akinél semmilyen komolyabb problémát nem okoz, mindenképpen mutassuk meg fogorvosnak - tanácsolja szakértőnk. Nem minden fogorvosnak feladata az ilyen típusú elváltozások kezelése, ezért komplikáltabb esetekben tanácsos a szakterületen nagyobb jártassággal rendelkező orvoshoz fordulni. Ő meg tudja állapítani, mennyire súlyos a kattogás, van-e mögötte valamilyen egyéb, például fogszabályzási probléma , és ennek megfelelően ajánl kezelési módot. Enyhébb kattogásnál sokszor néhány egyszerű tornagyakorlat elsajátításával és otthoni gyakorlásával is orvosolhatjuk a zavart, de súlyosabb esetekben egyéb kezelésre, leggyakrabban éjszaka hordható harapásemelő sín használatára is szükség van. - Először bemérjük az állkapocsízület pozícióját, és ez alapján készülnek egyedileg a harapásemelő sínek, amelyek arra késztetik az ízületet, hogy megkeresse a saját kényelmes pozícióját. Ebben a helyzetben a benne lévő porcnak is könnyebb visszatérnie a normális helyzetébe, így a panaszok jelentősen mérséklődnek. Van olyan beteg, akinél nagyon hamar, már egy-két nap után jelentkezik a javulás, másoknál hetekbe, hónapokba is telhet a gyógyulás - mondja szakértőnk.
Ha nem kezelik az állkapocs-kattogást, akkor egyrészt súlyosbodhat, másrészt szövődményeket is okozhat. - Elkophat a porckorong és elkophatnak a csontfelületek is. Ennek később az is lehet a következménye, hogy véglegesen kiakad a porckorong, ami akut, heves fájdalmat, akár szájzárat is okozhat. Ha ezt nem kezelik egy-két héten belül, a porckorong kiakadása végleges is lehet. Ez történik, amikor valakinek hosszú ideje kattog az állkapcsa, aztán egyszer csak ásít egyet, kattan egy nagyon-nagyot, és onnantól kezdve nem kattog, viszont elkezd fájni. Ez azt jelenti, hogy a porckorong valószínűleg kiakadt a helyéről, és ha ez tartósan így marad, akkor nagyon nehéz visszaállítani a normális helyzetbe. De az is előfordulhat, hogy annyira elkopnak az ízületek, hogy a beteg szájnyitási képessége nagymértékben beszűkül - sorolja a szövődményeket a fogorvos.
Szakértőnk szerint nagyon sok ismeretlen eredetű fejfájás hátterében is állkapocs-ízületi problémák állnak. Ha valakinek kattog az állkapcsa, és gyakran fáj a feje, könnyen lehet, hogy valójában nem a feje, hanem a rágóizma vagy a halántéka hasogat. Éppen ezért már enyhe kattogás esetén is érdemes orvoshoz fordulni, hiszen magától nem fog elmúlni a zavar.
A cikk a Nők Lapja Egészség 2013. júniusi számában jelent meg. A lapot a további érdekes cikkekért keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő a Sanoma Magazincentrumában !