Azt eddig is tudtuk, hogyha nem ügyelünk kellően a szájhigiéniára, vagyis nem mosunk rendszeresen és alaposan fogat, az a fogkövesedéstől kezdve a szuvasodásig számos fogászati problémához vezethet. De ahogy egy kutatásból kiderült, a pandémia idején egyéb veszélyekkel is járhat a rossz szájhigiénia: növelheti a koronavírus-fertőzés kockázatát és súlyosbíthatja a COVID-19 okozta megbetegedés lefolyását - írja a Conversation témával foglalkozó cikkében.
Megsokszorozódik a kockázat
Azok a koronavírusos betegek, akik ínybetegséggel is küzdenek, 3,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra, mint azok, akiknek egészséges az ínyük. Előbbiek ráadásul 4,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek lélegeztetőgépre, és kilencszer nagyobb valószínűséggel halnak bele a COVID-19 okozta megbetegedés szövődményeibe - derült ki a Nature folyóiratban korábban publikált kutatásból.
Az adatok elsőre meglepőnek tűnhetnek, ám ha figyelembe vesszük, hogy a rossz szájhigiénia számos betegség forrása lehet, már meglévő betegségeket pedig súlyosbíthat, valójában nem is annyira váratlanok a fenti megállapítások. Az elhanyagolt fogak és íny ugyanis hatással lehet példéul a szív működésére, de hozzájárulhat a vérnyomás és a vércukorszint emelkedéséhez is. Egyes kutatások szerint pedig a rossz szájhigiénia összefüggésbe hozható az ízületi gyulladás, a különféle vese- és légzőszervi betegségek, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával, valamint a koraszüléssel is.
Mi történik a szánkban, ha nem mosunk rendesen fogat?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha tartós ideig elhanyagoljuk a fog- és szájápolást, az diszbiózishoz vezethet. Ilyenkor a szánkban békésen élő baktériumok "abnormális" állapotba kerülnek: elszaporodnak és különféle fogászati problémákat, köztük ínybetegséget okozhatnak. A lágy szöveteken keresztül aztán bejuthatnak a véráramba és megtelepedhetnek egyes szerveinkben, ahol gyulladást - ezzel pedig krónikus állapotot - generálhatnak.
Kutatók szerint az új koronavírus esetében is ugyanez lehet helyzet: a rossz szájhigiénia miatt elszaporodó baktériumok enzimjei megváltoztathatják a száj- és a légutak nyálkahártyáját, amelyek felszínén így könnyebben megtapadhatnak és elszaporodhatnak a kórokozók, köztük a koronavírus is.
A kutatásból az is kiderült, hogy a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek szervezetében megemelkedett egy gyulladásos marker, a CRP szintje . A súlyos betegek egy részénél ráadásul citokinvihar lép fel - ilyenkor az immunrendszer túlzottan aktívan küzd a kórokozó ellen és ezzel a szervezet ellen fordul, károsítva a szöveteket és a szerveket, illetve fokozva a gyulladást kiváltó fehérjék termelődését. A rossz szájhigiénia következtében előfordulhat, hogy a CRP- és a citokinek szintje is emelkedik, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a fogínybetegségek ugyanúgy túlműködésre ösztönözhetik az immunrendszert, mint a koronavírus.
Amikor a SARS-CoV-2 vírus és a szájüregi baktériumok egyaránt a vérben keringenek, túlpörgethetik a szervezet immunválaszát, ami súlyosbíthatja a COVID-19 okozta megbetegedés lefolyását és kimenetelét - írja a Conversation. A bakteriális felülfertőződés egyébként igen gyakori: egyes tanulmányok szerint a COVID-19-ben elhunytak nagy részénél fennállt. De hogy a pontos összefüggésekre fény derüljön, további kutatásokra lehet szükség.
