"A gyulladás egy összetett reakció, amelyet az immunrendszerünk idéz elő, amikor a betolakodókkal harcol. Ilyen lehet például egy vírus, egy baktérium vagy bármi, amit - akár tévesen is - betolakodónak gondol" - mondta dr. Jun Li, a bostoni Harvard T. H. Chan School of Public Health Táplálkozástudományi és Járványtani Tanszékének kutatója. Amikor a gyulladás egy sérülésre vagy behatolóra - például baktériumokra, vírusokra vagy egy szálkára - reagál, akkor hirtelen fellángolónak, akutnak nevezzük. Ilyenkor az immunrendszer olyan vegyi anyagokat szabadít fel, amelyek hatására a kis erek kitágulnak, így több vér jut a sérült szövetekhez. A sérülés pontján felszabaduló vegyi anyagok az immunrendszer sejtjeit az érintett területre vonzzák, ahol azok elkezdik támogatni a gyógyulási folyamatot. Dr. Paul M. Ridker, a bostoni Brigham és Női Kórház Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzési Központjának igazgatója szerint az influenza (vagy a COVID-19) az akut gyulladás egyik példája.
"Fájnak az izmok, fájnak az ízületek, az ember rettenetesen érzi magát. Ez azért van, mert a testünkben lévő immunsejtek egymással beszélgetnek, és azt mondják: Hé, itt egy idegen van, egy betolakodó. Támadjunk, meg kell szabadulnunk tőle!" Ez egy masszív immunológiai válasz, amelyet azok a citokineknek nevezett jelzőmolekulák irányítanak, és amelyeket az immunsejtek arra használnak, hogy kommunikáljanak egymással és koordinálják az immunválaszt.
Ha a gyulladás alacsony szinten, de állandóan jelen van, akkor nevezzük krónikusnak. Ezt kiválthatják laikusok számára teljesen szokatlannak, hihetetlennek tűnő anyagok vagy problémák: például a cigarettafüst, az elhízás vagy akár a krónikus stressz is. A krónikus gyulladás pedig összefüggésbe hozható a rákkal, az ízületi gyulladással, a cukorbetegséggel és a szívbetegségekkel is. "Amiről beszélünk, az egy nagyon-nagyon alacsony szintű gyulladásos válasz, amit az emberek nem vesznek észre, mert nincsenek látható jelei. Csak a háttérben megbújva van jelen" - mondta dr. Ridker.
A gyulladáscsökkentés védhet a szívproblémáktól
Az 1990-es években dr. Ridker vezette azokat a kutatásokat, amelyek először hozták összefüggésbe a krónikus gyulladást a szívroham és a stroke kockázatával. Vezetett olyan vizsgálatokat is, amelyek azt mutatták ki, hogy az ilyen gyulladás csökkentése megvédheti az embereket a szívproblémáktól. Olyan szintű védelmet nyújthat, mint amilyet a sztatinok, a széles körben ismert koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek.
Mindössze két gyulladáscsökkentő gyógyszerről mutatták ki, hogy biztosítja ezt a bizonyos szívvédő hatást. Az egyiket, a canakinumabot alaposan tanulmányozták szívbetegségek kezelésével összefüggésben, most pedig tüdőrák elleni gyógyszerként fejlesztik. A másik a kolhicin, egy olcsó gyógyszer, amelyet köszvény kezelésére használnak. Egy 2019-es vizsgálatban az alacsony dózisú kolhicin 23 százalékkal csökkentette a szívrohamot követő súlyos szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát a placebót szedőkhöz képest.
Dr. Ridker elmondta, hogy ő és más kardiológusok kolchicint írnak fel az általa "törzsutasoknak" nevezetteknek - olyan embereknek, akiknek a szívbetegsége folyamatosan előrehalad az agresszív koleszterinszint-csökkentő kezelés és az egészséges életmód ellenére is. A C-reaktív fehérje (CRP) nevű gyulladásjelző szűrésével kimutatható, hogy kinek lehet előnyös egy ilyen kezelés.
"Egyes embereknek aktívabb az immunrendszerük mögöttes citokinrendszere, mint másoknak" - mondta dr. Ridker. "Ők nem tudnak róla. Nem érzik. Az orvosaik sem tudják. És ha nem mérjük a CRP-t, ugyanúgy, ahogy az LDL-koleszterint, akkor egyszerűen nem tudjuk, hogy azok közé az emberek közé tartozunk-e, akiknek ilyen fejlett immunválaszuk van". Dr. Ridker arra számít, hogy az ilyen szűrővizsgálatok standard gyakorlattá válnak. Mivel a legtöbb orvos egyáltalán nem méri a gyulladást, ezért a betegeknek kell kérniük, mivel úgy tűnik, ez növelheti a sikeres kezelés esélyét és további (hasznos) terápiák alkalmazásához vezethet.