Kiket érint leginkább a betegség?
35 éves kor után már nem a fogszuvasodás, hanem a fog körüli szövetek gyulladása (periodontitisz) okozza a legnagyobb problémát, és emiatt veszítjük el fogainkat. Statisztikák szerint az összes elveszített fog 80%-ának ínybetegség áll a hátterében.
Az íny betegségei a fogszuvasodás mellett a szájüreg második leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Itt valójában tehát nem a fog, hanem a fogíny és fogágy megbetegedéséről van szó. A fogágy ad helyet a fogaknak, és egyúttal azok rögzítésében játszik szerepet. A fogágy négy részből áll: íny, gyökércement, gyökérhártya és a fogakat beágyazó (alveoláris) csont.
Az ezeket érintő betegségeket összefoglaló néven fogágybetegségeknek hívjuk. A fogágybetegség kialakulásában elsősorban az el nem távolított fogkő, és a helytelen fogtisztítás játszik szerepet. Ha a fogíny gyulladt, gingivitisztről beszélünk. Ha a gyulladás továbbterjed a fogágyra parodontitiszről van szó.
A leggyakoribb fogágybetegségeket az ínygyulladás, ínyvérzés, tasakképződés, fogágysorvadás képezik. Mindezek a betegségek sokszor a fog elvesztéséhez vezetnek. A legegészségesebb fognak sincs esélye a megmaradásra a meglazulás után.
Fogínygyulladás
Az ínygyulladás sokszor lassan, észrevétlenül kezdődik. Figyelmeztető jel a túlérzékenység, amely jelentkezhet a hideg, vagy meleg, valamint az édes és savanyú ételek fogyasztása esetén. Az első jelek egyike lehet a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy még óvatosabban mossunk fogat és kerüljük a kemény ételeket. Az ínyvérzés azonban lehet egyéb betegség, vitaminhiány tünete is, ezért mindig konzultáljunk fogorvossal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fogínygyulladás valószínű akkor, ha az ínyvérzés duzzanattal, pirossággal és fájdalommal jár. Nagyon fontos a korai felismerés mellett a megelőzés is, hiszen sok pénzt, kellemetlenséget takaríthatunk meg vele, nem beszélve a fogaink megőrzéséről.
Az egészséges ember szájában állandóan jelen vannak mikroorganizmusok, amelyek lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok. Az egészséges szájnyálkahártya ellenáll a betegségek kialakulásának, a száj mikroflórája és a szervezet ellenállása normális körülmények között egyensúlyban van. Ha ez az egyensúly bármilyen okból felborul, a szájban gyulladás keletkezik és ennek egyik következménye az ínygyulladás.
A gyulladásnak többféle oka lehet. A helytelen fogmosás következtében az ínyre rárakódott baktériumokat tartalmazó lepedék közvetlenül érintkezik az ínnyel, és annak gyulladását váltja ki.
Fontos az az idő is, amit a baktériumok kapnak a szaporodáshoz. Ha étkezés után nem mosunk fogat, a baktériumok lehetőséget kapnak a szaporodásra, az íny elleni támadás megindítására. A nem megfelelő fogpótlás, a hiányos rágás miatt a szájüreg természetes öntisztulása megszűnik, ami szintén gyulladás kialakulásához vezet. Az ínygyulladást okozó lepedék összetétele különbözik a fogszuvasodást előidézőétől. Valószínűleg azért látjuk gyakran, hogy vannak, akik inkább a fogszuvasodásra hajlamosak, míg mások főként a fogágybetegségre, és ez elsősorban a szájban élő mikroorganizmusok összetételétől függ.
Az ínygyulladás kialakulásában fontos szerep jut a nem megfelelő rágásnak és a táplálék összetételének is. A jó rágás megkönnyíti az emésztést, amellett megakadályozza a lepedék, a fogkő felhalmozódását, gátat szabva ezzel az ínygyulladásnak.
Periodontitis, periodontózis
A fogínygyulladás (gingivitisz) ráterjedhet a fogat tartó szövetekre, a csontban és a gyökérhártyában is gyulladás jöhet létre, az elhanyagolt ínygyulladás átmehet fogágygyulladásba (parodontitisz), de nem minden ínygyulladás alakul át fogágygyulladássá.
Ha már egyszer kialakult, nem egyszerű a kezelése, az állapot további romlása csak szakszerű orvosi kezeléssel, és bonyolultabb, napi rendszerességű szájápolással állítható meg, illetve gyógyítható.
Ugyanúgy, mint a fogszuvasodás esetében is itt is a fő bűnös a bakteriális lepedék, plakk. Az el nem távolított plakkból kemény lerakódás képződik, amit fogkőnek nevezünk. A fogkőben lévő baktériumok szétroncsolják a fogak támasztószöveteit. Ebből adódóan az íny elválik a fogaktól, és tasakok jönnek létre, ahol még több lepedék tud összegyűlni, kialakul egy úgynevezett cirkulusz viciózus. Ezek az ínytasakok egyre mélyebbé válnak, ami által a lepedék egyre mélyebbre hatol a gyökerek mentén.
Az ínysorvadás a fogágygyulladások súlyosabb kísérője. A sorozatos gyulladás következtében a szövetek elhalnak, az íny zsugorodni, sorvadni kezd. Ilyenkor az ellenálló, ép fogak gyökere meglazul és a fog kihullik.
Ez is érdekelhet
A szuvasodás és az ínysorvadás a fogazat két legádázabb ellensége. De jó hír, hogy mindkettő megelőzhető. A fogak, az íny egészséges állapota gondos odafigyeléssel fenntartható. Nagyon fontos a saját magunk által elvégzett rendszeres és gondos szájápolás, vagyis nagyobb felelősségvállalás szükséges ahhoz, hogy fogaink egészségesek maradjanak. Másrészt a fogorvos rendszeres felkeresése, lehetővé téve a megfelelő fogorvosi ellátást, a fogtisztítás, fogkő-eltávolítást.
