Az orvosi szaknyelv halitosisként emlegeti azt a jelenséget, amikor valakinek - fogalmazzunk úgy - nem éppen virágillat árad a szájából. Az érintett egyébként a legtöbbször ennek nincs is tudatában, a környezetében lévők azonban annál inkább szenvedhetnek a kellemetlen szagtól. A halitosis hátterében számos ok állhat, vannak viszonylag ártalmatlan mögöttes tényezők, és olyanok is, amelyeket súlyosságuk miatt fontos komolyan venni.
Amikor aggódni nem kell, változtatni viszont igen
Talán nem árulunk el azzal újdonságot, ha azt mondjuk, a rossz leheletért általában az általunk elfogyasztott ételek, italok felelősek. Mivel az emésztés már a szájüregben megkezdődik, ha erős aromájú finomságokat - például hagymát, fokhagymát, tonhalat, tejet és tejtermékeket stb. -választunk, hiába mosunk fogat, csak ideiglenesen fedjük el a szagot. Amely egyébként egészen addig nem múlik el teljesen, míg az adott táplálék át nem halad a testünkön. Célszerű tehát ügyelni arra, hogy mielőtt társaságba, esetleg fontos találkozóra megyünk, ne együnk vagy igyunk olyat, amiről a leheletünk markánsan árulkodhat.
Ugyancsak gyakori, hogy a kellemetlen szagot a rossz szájhigiénia idézi elő. Megfelelő fog- és szájápolás nélkül apró ételdarabkák maradhatnak a szájüregben, amelyek kedvező környezetet teremtenek a baktériumok elszaporodásának a fogak között, a nyelven és az íny körül. Ez rövid távon "csak" a leheletre van hatással, hosszú távon azonban különféle fogászati betegségeket is okozhat. Hogy minél nagyobb eséllyel előzhessük meg a bajt, naponta legalább kétszer mossunk fogat (háromhavonta pedig cseréljük le a fogkefénket), és ne feledkezzünk el a fogselyem, az antibakteriális szájvíz, illetve a fogköztisztító rendszeres használatáról sem.
Az olyan szokások, mint a dohányzás vagy a dohányrágás, szintén felelőssé tehetőek a szájszagért, emellett elszínezhetik a fogakat, csökkenthetik az ízérzékelést, és irritálhatják a fogínyt - saját érdekünkben érdemes lehet ezeknek búcsút mondani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha komoly a probléma
Sajnos előfordulhat, hogy a rossz lehelet valamilyen komolyabb, kezelésre szoruló betegséget jelez. Erre általában akkor érdemes gyanakodni, ha a kellemetlen szájszag úgy állandósul és lesz egyre zavaróbb, hogy a szájhigiénénk megfelelő, és ételekhez, italokhoz sem tudjuk kötni a szimptómát. Ilyenkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, hogy minél hamarabb diagnosztizálni lehessen a problémát, és el lehessen kezdeni a megfelelő terápia alkalmazását.
Első körben érdemes fogorvoshoz bejelentkezni, az esetek nagy részében ugyanis fogászati probléma áll a háttérben, például fogágybetegség (a fogakat körülölelő szövetek krónikus gyulladása), fogszuvasodás (ismertebb nevén lyukas fog), túlzott lepedék- vagy fogkőképződés, esetleg a szájüreg gombás fertőzése. Sőt: a rossz fogpótlás és a rosszul záró fogkorona ugyancsak lehet a baj forrása.
Amennyiben a fogászati probléma biztonsággal kizárható, más irányba kell elindulni. A szájszárazsághoz vagy xerostomiához - amely a nyálmirigyek nem megfelelő működése miatt alakul ki - szintén köthető a rossz lehelet, ám fontos tudni, hogy a szájszárazság általában nem önálló kórkép, hanem más betegségekhez társul. A többi között ilyen a cukorbetegség és a májcirrózis mint anyagcsere-betegségek; a hiányállapotok, úgymint a vas- és vitaminhiány, illetve a nagyfokú folyadékvesztés (hányással, hasmenéssel, vérvesztéssel). Huzamosabb ideje tartó kellemetlen szájszagnál fennáll a légúti fertőzések (pl. tüdőgyulladás, hörghurut, krónikus orrmelléküreg-gyulladás stb.), a reflux, valamint a veseproblémák gyanúja is.
A legfontosabb tanácsok
Ez is érdekelhet
Összességében elmondható, hogy amennyiben nem betegség a kiváltó ok, a rossz szájszag némi odafigyeléssel könnyedén elkerülhető. Ennek érdekében
- szánjunk elég időt, energiát a megfelelő fog- és szájápolásra;
- rendszeresen keressük fel a fogorvosunkat kontrollvizsgálat végett;
- együnk minél több olyan ételt, amelyet alaposan meg kell rágni, ezzel ugyanis serkentjük a nyáltermelődést, ami pedig az ételmaradékok és a baktériumok szájüregből való gyorsabb távozásához járul hozzá, és
- igyunk meg mindennap legalább 2,5-3 liter folyadékot, amely segít elkerülni a száj kiszáradását, és így annak szagosodását.
