Időről időre célszerű lehet reggel a tükörben a nyelvünket is megnézni, nem találunk-e a megjelenésében valami különöset. Nem ritkán ugyanis a legkülönfélébb betegségek mutatkozhatnak meg ilyen módon. Dan Baumgardt, a Bristoli Egyetem idegtudományi és anatómus szakembere foglalta össze a The Conversation oldalán, hogy pontosan milyen tünetekkel szembesülhetünk ilyenkor, illetve milyen tényezők állhatnak azok hátterében.
Színek palettája fehértől a feketéig
„Az emberi nyelv meglepően sokféle színt ölthet” – írja a szakember. Vegyük például a piros színt. Az élénkpiros, gyulladt és duzzadt nyelvre olykor eper- vagy málnanyelvként is hivatkoznak. A nyelv felszínén található papillák begyulladva bogyószerűvé válnak, és lassanként fehér bevonat képződhet rajtuk. Emiatt ilyenkor egy éretlen málnához hasonlít valamelyest a szerv megjelenése. Ahogy aztán a fehér bevonat leválik, élénkvörös nyelvet hagy maga után. Bármennyire is kedvesen cseng azonban a málnanyelv kifejezés, nagyon komolyan kell venni.
Először is azért, mert skarlátra utalhat, egy cseppfertőzéssel terjedő betegségre, amelyért a Streptococcus pyogenes baktérium a felelős. Antibiotikumokkal kezelhető, de könnyen fertőz, kezelés nélkül pedig komoly szövődményekhez, például reumás lázhoz vezethet. A málnanyelv ugyancsak lehet Kawasaki-betegség tünete: a potenciálisan súlyos lefolyású gyulladásos zavar főként gyerekeknél fordul elő, és szintén mihamarabbi kórházi ellátást igényel. Sőt, élénkpirossá válhat a nyelv toxikus sokk szindróma esetén is, amely ritka, de életveszéllyel fenyegető állapot. Kiváltó oka, hogy bakteriális toxinok szaporodnak fel a szervezetben, ami további tünetként magas lázat, izomfájdalmakat és vöröslő, hámló bőrkiütéseket okozhat.
De ez még nem minden! A nyelv nemcsak pirossá válhat, de akár fehérre vagy feketévé is. Előbbi például a főként kisbabáknál gyakori szájpenész jellemzője, míg utóbbit a legkisebb papillák elhalt hámsejtek okozta meghosszabbodása váltja ki, mintha csak fekete szőrzet nőne a nyelv felszínén. Az elváltozást többnyire dohányzással, szájszárazsággal és nem megfelelő szájhigiénével hozzák összefüggésbe. Végezetül említést érdemel a kék szín is. Ez a centrális cianózis következménye, ami keringési zavarokra és az oxigéntelítettség csökkenésére vezethető vissza. Ilyen módon szív- és tüdőproblémák, de akár nagy tengerszint feletti magasság nyomán is kékes elszíneződés jelentkezhet az arcon, szájban vagy a nyelven. Nyilvánvalóan azonnal mentőt kell hívni a tünetet tapasztalva.
A nyelv felülete is változhat
Az elszíneződéseken túl mindenképpen említést érdemel az úgynevezett térképnyelv. Az egészséges nyelven a papillák fehérebb szegélyekkel szépen elkülönülnek egymástól. Térképnyelv esetén ezek helyét foltokban vöröses, egybefüggő, simább szövet veszi át, így a szerv olyanná válik, mint egy világtérkép óceánok között sodródó földrészekkel. Ami igazán különössé teszi az állapotot, hogy a piros foltok hol megjelennek, hol eltűnnek, folyamatosan változtatva a nyelv megjelenését. Egyéb tünetek ritkán társulnak mindehhez, bár az érintettek egy része a nyelv felszínén tapasztalt irritációra, olykor égő érzésre panaszkodik. A térképnyelv jóindulatú elváltozás, ráadásul gyakoribb, mint gondolnád: becslések szerint az emberek 1-3 százalékánál jelentkezik életük során.
Mindazonáltal a térképnyelv megalapozhatja egyéb betegségek felismerését. A többi között kapcsolatban állhat pikkelysömörrel, allergiákkal, asztmával és cukorbetegséggel egyaránt.
Amiről nem árulkodik a nyelv
Akadnak olyan közkeletű feltevések is a nyelv külső megjelenése kapcsán, amelyeket nem támasztanak alá tudományos bizonyítékok – mutat rá cikkében Baumgardt. Példaként említi a nyelv felszínén látható töréseket, hasadékokat. A legtöbb ember nyelvén megtalálható egy-két ilyen csíkos repedés, sokaknál például középen fut végig egy egyenes vonalban. Vannak azonban, akik nyelvén számos ilyen törés jelen van, és azok akár az átlagosnál mélyebbek is lehetnek. Ez a repedezett textúra bizonyos tekintetben a térképnyelvvel mutat rokonságot. Nem bizonyított azonban, hogy vitamin- vagy vashiány, esetleg szájszárazság vagy dohányzás következménye lenne, mint ahogy azt akár az interneten olvasható, akár az ismerősöktől hallható tippek sok esetben sugallják.
Tudod, mennyit kell innod különböző életkorokban? Teszteld tudásodat!
A szakember szerint az egyik legnagyobb mítosz, amely a nyelvet körüllengi, hogy a különböző ízeket más-más régióin érezzük. Azaz például nyelvünk hegye az édesre, hátulja a keserű ízre lenne érzékeny. „Ez teljes képtelenség. Először is a papillák legtöbbjén megtalálhatók ízlelőbimbők (kivéve a nagyon apró filiform típusúakat), így nyelvünk minden területén képesek vagyunk minden ízt érzékelni. Másodsorban pedig ezek a nyelvtérképek figyelmen kívül hagyják az ötödik ízt, az umamit, amely egy japán eredetű szó, jelentése pedig finom, hiszen az umami az ízletes ízekre vonatkozik. Elég csak a parmezánsajtra, főtt húsokra és a paradicsomra gondolni” – fogalmaz Baumgardt. „Szóval a nyelvnek nincs íztérképe, de olykor kinézhet úgy, mint egy térkép – az orvosok pedig atlaszként olvashatnak belőle számos különböző diagnózis felállítása során” – teszi hozzá.
Legjobban:
Legrosszabbul: