Minden telített zsírsav egyformán káros?

Az egészséges étrendben elsősorban növényi zsiradékokat használunk, de beleférnek az állati eredetű telített zsírsavak is, csak nem mindegy, milyen forrásból származnak.

Több mint százezer ember betegségeinek elemzésével valószínűsíthető kapcsolatot találtak a húsfogyasztás révén bevitt telített zsírsavak és a szívbetegség között. A kutatási eredményeket az Európai Kardiológiai Társaság augusztus végén tartott éves kongresszusán mutatták be, de a témáról az Eurekalert is közölt beszámolót .

telített zsírsav szívbetegségek
Nem mindegy, hogy a telített zsírsav, amit fogyasztunk, milyen ételből származik. Fotó: Getty Images

"A korábbi megfigyeléses jellegű kutatásokban nem volt tisztázott, hogy a telített zsírsavak, valamint a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggésre milyen hatással van az élelmiszer forrása. Adatainkból az derült ki, hogy a húsból származó telített zsírsavak nagyobb kockázatot jelentenek, mint a más élelmiszerekből, például tejtermékekből származók. Ennek részben az az oka, hogy azoknak, akik nagy mennyiségű húst fogyasztanak, eleve jellemzően nagyobb a testtömegindexe (BMI-értéke), mint a kevés húst fogyasztóknak" - mondta Rebecca Kelly kutatásvezető, az Oxford Egyetem közegészségügyi karának epidemiológusa.

A rossz koleszterinre kell odafigyelni

Világszerte kardiovaszkuláris betegségekben halnak meg legtöbben, illetve ezek miatt válnak krónikus beteggé vagy fogyatékkal élővé (például stroke miatt lebénulva) - írja a cikk. Minél több telített zsírsavat fogyasztunk, annál nagyobb lesz vérünkben az alacsony sűrűségű lipoprotein (angol nevén low density lipoprotein, LDL), amit "rossz" koleszterinként ismerünk: ez növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Szívünk a testünkben található körülbelül 5,6 liter vért percenként háromszor keringeti át a szervezetben, ami hatalmas munka. Éppen ezért a szívizomzat egészsége kiemelkedő jelentőséggel bír az általános egészségünk szempontjából.

Az Oxford Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy van-e különbség az eltérő élelmiszerforrásból származó telített zsírsavak és az iszkémiás szívbetegség, agyi érelzáródás (stroke), valamint az összes kardiovaszkuláris betegség (szívbetegség és stroke együttesen) számában. Ehhez 114 285 olyan személlyel vették fel a kapcsolatot, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek semmilyen kardiovaszkuláris betegségben. Az életviteli és étkezési szokásaik kikérdezése után vérvétellel egybekötött orvosi vizsgálaton vettek részt.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Mire utalnak az eredmények?

A kutatók közel 8 és fél évig követték a résztvevők egészségügyi állapotának alakulását. Az évek alatt 4365 szív- és érrendszeri betegséget azonosítottak, ebből 3394 volt szívbetegség, 1041 eset pedig stroke . "Kiderült, hogy ha a teljes energiabevitel 5 százaléknál nagyobb arányban tartalmaz húsból származó telített zsírsavakat, az 19 százalékkal növeli meg a kardiovaszkuláris betegségek arányát, illetve 21 százalékkal a szívbetegségekét. Az eltérés a testtömegindex (BMI) beszámításakor már nem volt ilyen nagy. Amennyiben viszont tejtermékekből származik a telített zsírsav, annak épp ellentétes hatása van, de ezt az összefüggést is rontotta a BMI."

Vagyis a testtömegindex komoly szerepet játszhat abban, hogy a húsból származó telített zsírsavak okoznak-e az adott személynél szív- és érrendszeri betegséget: a nagyobb BMI-vel rendelkezők több húst fogyasztottak az évek során a kutatók nyilvántartása szerint. Mivel az Egyesült Királyságban nagyon sokan szednek koleszterincsökkentő gyógyszereket, ezért nem lehetett pontosan megállapítani, hogy a telített zsírsavak a magasabb LDL-szint miatt okoznak-e kardiovaszkuláris betegségeket. "Azt javasoljuk mindenkinek, hogy a napi energiabevitelük kevesebb mint 10 százaléka származzon telített zsírsavakból" - összegezték a kutatók.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.