Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a 60 százalékot is meghaladhatja. A jelenség mögött állhat orrsövényferdülés, orrpolip, egyéb orrmelléküreg-gyulladások, allergia, elhízás, reflux vagy akár más, neurológiai betegség is. Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze foglalta össze, mit tehetünk a pihentetőbb, horkolásmentes alvásért.
Miért horkolunk?
A horkolás nem szándékos. A jelenség oka, hogy alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket - amelyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek - nevezzük horkolásnak.
Felnőttkorban az orr és a garat betegségei mellett többek között a reflux is lehet oka a horkolásnak, a túlsúly pedig negatívan hat a problémára: a felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét. A horkolás idősebb korban egyre gyakoribbá válthat, mert a kor előrehaladtával csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.
Hogyan horkolunk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Ez kevésbé veszélyes, általában nem jár szervi elváltozással, inkább az alvótársat zavarja. Ha hetente legalább háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról van szó, amelyet fontos kivizsgáltatni . Ez a változat ugyanis nem csak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben.
A rendszeres, hangos és fuldokló horkolás viszont már nagyon komoly dolog. Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár 100-szor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszt minket. Bár erre nem emlékszünk majd másnap, rendesen kipihenni magunkat viszont gyakorlatilag esélyünk sincs.
Miért káros a horkolás?
Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat . A nyugtalanabb alvás miatt másnap kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság jelentkezhet, ami munkavégzés, valamint vezetés közben igen veszélyes helyzeteket generálhat.
Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória és a libidó, míg az ingerlékenység és a fejfájás egyre gyakoribbá válik. Emellett hosszú távon anyagcserezavarhoz és elhízáshoz vezethet a probléma. A hangos, fuldokló horkolással kísért alvási apnoé ráadásul növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot is. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák kockázata pedig a tízszeresére nő.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Gyermekek esetében a szülő, felnőtteknél pedig az alvótárs tudja felmérni a legjobban a probléma súlyosságát. Ha éjszaka többször előfordul akár 10 másodpercnél is hosszabb légzéskimaradás, amelyet hangos, fuldokló horkantás kísér, mindenképpen indokolt egy orvosi kivizsgálás.
Az orvosi kivizsgálás során felmérik a társbetegségeket és a rizikófaktorokat, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, amellyel kideríthető, hogy szükséges-e komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.
Hogyan enyhíthetjük a panaszokat?
Sokat javíthat a helyzeten a dohányzásról való leszokás, a gyulladt légutak és a légszomj ugyanis rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti italozás mellékhatásaként ugyanis a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot, ezért lefekvés előtt már nem ajánlott szeszes italokat fogyasztani.
Egyeseknél a tejtermékek fogyasztása után orrdugulás lép fel, amely szintén megnöveli a horkolás esélyét. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Az ilyen ételeket tehát jobb kihagyni a vacsorából. Ezeken kívül az oldalfekvést is szokták javasolni, ebben a testhelyzetben ugyanis ritkábban jelentkezik a horkolás .
Amikor már műtét kell
Ez is érdekelhet
Gyermekeknél az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele, vagy a fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. De a felnőttek számára is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást. Biztató eredményei vannak például a különféle rádiofrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek, amelyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolásgátló beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.
