Az intolerancia nyomán fellépő panaszok súlyossága minden esetben az elfogyasztott alapanyag mennyiségétől függ, ugyanakkor az életet nem veszélyezteti. A tünetek egy órán belül, de akár 48 óra elteltével is kialakulhatnak: jelentkezhet puffadás , gyomorbántalom, bélpanasz, hasmenés vagy székrekedés, illetve bőrproblémák is. Ezzel szemben ételallergia esetén nem számít az allergén anyag mennyisége, hatása pedig azonnal jelentkezik, funkciós változásokat kialakítva egyes szerveinkben. Az arc vagy a torok duzzanata, hányinger, hasfájás, nehézlégzés, szédülés jelentkezhet, de akár anafilaxiás sokk is kialakulhat: ilyenkor összeszűkülnek a légutak, vérnyomásesés, gyors szívdobogás jelentkezhet, életveszélybe sodorva az érintettet.
A pontos diagnózis felállításához ugyanakkor nem elég a táplálkozásunkat és a testünk erre adott válaszait figyelni, hanem mindenképpen szakorvoshoz szükséges fordulni. A gyomor- és béltükrözés elengedhetetlen az emésztőrendszer vizsgálatához. "Minden olyan esetben, amikor emésztésünk, székelésünk megváltozik, hasi fájdalmat észlelünk, rossz a közérzetünk, ami összefüggésben állhat az étkezéssel, gasztroenterológust érdemes felkeresni" - mutatott rá dr. Kőrösi Géza, az MDC Clinic Egészségügyi és Diagnosztika Központ gasztroenterológus főorvosa. Hozzátette, a leggyakrabban felmerülő panaszok közé tartozik a reflux , a gyomorégés, a rossz lehelet, a gyomorideg, illetve a puffadás, a hasmenés, a székrekedés és az aranyér . A tünetek kortól és nemtől függetlenül előfordulhatnak, illetve érdemes megemlíteni, hogy az emésztőrendszer érzékenyen reagál minden lelki történésre, stresszre.
Egyre többen érintettek
A szakember kiemelte, hogy egyre több az emésztőrendszeri megbetegedés, amiért éppúgy okolható egyes élelmi anyagok gyártási technológiája, mint a tartósítószerek vagy a színezékek. A vékonybél felszívódási zavaraihoz is egyes ételek, alapanyagok járulnak hozzá, ételintoleranciát alakítva ki az emésztés során. Igen sokaknak okoz például problémát ma Magyarországon a lisztérzékenység és a tejcukor-, avagy laktózérzékenység.
"A lisztérzékenység során gluténfogyasztás hatására megsérül a vékonybél nyálkahártyája, felszívódási zavarokat okozva a szervezetben. Többnyire hasmenéssel és gyors fogyással vehető észre, és mivel nem gyógyítható, élethosszig tartó diéta lehet a megoldás rá. Csak vérből és szövettanból állapítható meg, hogy valóban cöliákiás érzékenységről van-e szó vagy sem. A probléma többnyire örökletes, de hozzájárulhatnak az elfogyasztott táplálékok is, a betegek nagy részénél pedig egy vírusos fertőzés, az adenovírus előzi meg a lisztérzékenység megjelenését" - foglalta össze dr. Kőrösi Géza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Laktózintolerancia esetén a tejcukortartalmú ételek fogyasztása után jelentkeznek panaszok, mert elégtelen vagy hiányos a laktózbontó enzim termelése a szervezetben. A tejcukor a vékonybélen át a vastagbélig emésztés nélkül halad át, aminek következtében a panaszok puffadás és hasi görcsök formájában jelentkeznek. A laktózintolerancia lehet veleszületett, de kialakulhat később az életkor előrehaladtával is, ahogy a laktáz enzimje csökken a szervezetben. Ennek felismerése hidrogénkilégzési teszttel, illetve vércukorszintméréssel történik. Laktózmentes étrend kialakításával, illetve laktáztabletta vagy -csepp alkalmazásával elkerülhetők a kellemetlen tünetek.
Mindkét érzékenység esetében fontos odafigyelni a diéta miatt hiányzó alapanyagok megfelelő pótlására. A lisztérzékenyek keressék a gluténmentes pékárukat, de törekedniük kell a rostgazdag táplálkozásra. A tejcukorra érzékenyek kerüljenek minden állati eredetű tejterméket, valamint legyenek körültekintőek készételek és húskészítmények esetében is, hiszen ezek sok esetben tejet és tejcukrot is tartalmaznak. Figyelni kell továbbá a kalcium és a D-vitamin megfelelő pótlására. Az olajos magvaknak, a szardíniának, a káposztaféléknek, a brokkolinak és a ribizlinek magas a kalciumtartalma, míg D-vitaminban például a lazac, a tonhal és a belsőségek gazdagok.
