A megivott víz mintegy húszpercnyi ideig lötyög a gyomorban , a szilárd táplálék pedig nagyjából annyi ideig, míg körülbelül 3 mm átmérőjű cseppecskékre, darabokra bomlik. A legkevesebb időt a szénhidrátok töltik a gyomorban. A gyümölcsök, zöldségek legfeljebb egy-két órát maradnak, a lassan emészthető ételek több órát. A legtöbbet - akár nyolc órát is - a zsírok és zsíros ételek időznek itt.
Ezért elegendő a napi két-háromszori étkezés, különben többször kevesebbet ehetnénk. A gyomor eközben összekeveri, és emésztőnedvekkel vegyíti a táplálékot, aminek folytán a gyomortartalom fokozatosan emésztődni kezd. A falat a nyelőcső alján a gyomorszájnak (cardia) nevezett záróizom-gyűrűn keresztül lép a gyomorba. A gyomornak fentről lefelé haladva három részét különböztetjük meg: fundust (a gyomor alapját), ami üres állapotban is tartalmaz némi levegőt, és léggömbhöz hasonlóan abban van szerepe, hogy a rendelkezésre álló teret kitöltve a megfelelő helyen tartsa a gyomrot, a corpust (gyomortestet), végül a gyomor kapui részét, melynek első fele az úgynevezett antrum, másik része pedig a vékonybél felé elkeskenyedő rész. Az emésztett táplálék a gyomor vékonybél felé nyíló izomkapuján, a pyloruson vagy alsó gyomorszájon keresztül kis adagokban tud távozni a patkóbélbe (duodenum).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyomrot kívülről a hashártya (peritoneum) veszi körül. Gazdag vér- és nyirokér-ellátása van. Beidegzéséért legnagyobb részt a bolygóideg, a X. számú nervus vagus végzi.
Falának külső rétegeiben hosszában és körkörösen, illetve ferdén lefutó izomrostok találhatók, amelyek a teljes emésztőcsatornára jellemző, a táplálék továbbítására alkalmas perisztaltikus mozgást tudnak létrehozni. A gyomor mozgásainak másik funkciója, hogy összekeveri a gyomortartalmát az emésztőnedvekkel. Mozgásait néha jól hallható hangok is kísérik. A fundusban lévő levegő a gyomor ürülésekor viszonylag hangos, korgó hangokat hozhat létre.
Nedvtermelő sejtek
A gyomor mirigyhám-felszínének felén a gyomornedvet termelő mirigyek kivezető csövei nyílnak. A corpus és a fundus mirigyeiben háromféle sejt található:
Ez is érdekelhet
- A fősejtek termelik a pepszinogén nevű fehérjét, ami a fehérjebontó pepszin előalakja, és csupán sósavas közegben válik aktív enzimmé, pepszinné. Ez a gyomor legfontosabb enzime. Lényegében csak előemészti a fehérjéket, rövidebb fehérjeláncokra darabolja, a tényleges emésztés a vékonybélben zajlik. (Megjegyzendő, hogy a gyomornak saját szénhidrátemésztése sincs, legfeljebb a nyálból származó amilázok dolgoznak addig, amíg a savas közeg le nem állítja őket. A táplálék zsírösszetevői lényegében érintetlenül távoznak a gyomorból.)
- A fedősejtek nevüket arról kapták, hogy a mirigyek felszínére szorulva mintegy befedik azokat. Ezek választják el a pepszin számára nélkülözhetetlen sósavat. A rendkívül savas folyadék keletkezése érdekes módon nem tesz kárt sem a termelő, sem a környező sejtekben.
- A savtermelő sejtek mellett ugyanis enyhén lúgos nyálkát termelő melléksejtek helyezkednek el. Termékük bevonja a sejteket, és megvédi azokat: hogy pontosan miként, még nem tisztázott minden részletében. Mindenesetre a sértetlen nyálkarétegnek köszönhető, hogy míg a gyomor belsejében maró, savas kémhatás uralkodik, közvetlenül a gyomornyálkahártya felszínén a semlegeshez közeli, 7-es pH-t lehet mérni. A gyomornyálkahártyában termelődik egy további fehérje, az intrinsic factorként emlegetett vegyület is, ami a B12-vitamin felvételéhez szükséges, és a mirigyekben számos peptidet, hormont vagy hormonszerű anyagot (gasztrin, szerotonin, glucagon, somatostatin, stb.) termelő sejt is található. Az alsó záróizom felé haladva egyre kevesebb mirigyet találunk, a gyomor alsó kapujánál már nem termelődik emésztőnedv.
