A gyomorégés gyakori és sokakat érintő probléma: becslések szerint az egészséges felnőttek harmada minden hónapban legalább egyszer megküzd vele. A gyomortájék környékén és a szegycsont mögött, illetve alatt jelentkező égő érzést, az esetenként egészen a torokig terjedő fájdalmat, a maró, savas ízt, a nyelési nehézségeket és az ezekkel járó rossz közérzetet a gyomorból a nyelőcsőbe akadálytalanul visszaáramló sav okozza.
Amennyiben a gyomorégés csak időszakos probléma, és maradéktalanul elmúlik, a nyelőcső érzékeny nyálkahártyája viszonylag gyorsan regenerálódik. Ám ha a savvisszaáramlás állandósul, a folyamatos irritációtól a nyelőcső nyálkahártyája begyullad, ami tartós fájdalmat, étvágytalanságot, fogyást, ezzel együtt jelentős életminőségbeli romlást idézhet elő. A sérült nyálkahártya önmagában is rizikófaktor: növeli a különféle kórokozók bejutásának és megtapadásának esélyét, és az olyan súlyos betegségek kialakulásának kockázatát is, mint például a nyelőcsőrák.
Mitől éghet a gyomrunk?
Még ma is gyakran hallani, hogy valaki arra panaszkodik: túl sok a sava, és ezért fáj a gyomra. Fontos tudni, hogy a gyomorégést önmagában nem az átlagosnál több sav okozza. Akkor alakul ki, amikor a gyomrot a nyelőcsőtől elválasztó gyűrű alakú záróizom valamilyen környezeti tényező vagy belső hatás miatt ellazul, esetleg nem zár szorosan.
Ezt számos tényező kiválthatja a tartós stressztől kezdve a hormonális változásokon át egyes, gyomorégéssel járó betegségekig, mint például a reflux vagy a gyomorfekély. De jelentkezhet gyógyszerek – például antibiotikumok – mellékhatásaként, okozhatják életmódbeli tényezők is, mint a túlsúly, a dohányzás, vagy egyes ételek – jellemzően a zsíros vagy olajos, fűszeres, csípős fogások –, sőt, bizonyos italok túlzott mértékű fogyasztása is.
Ezekkel a szomjoltókkal érdemes csínján bánni
Vitathatatlan, hogy napi folyadékigényünk biztosítására a tiszta víz a legalkalmasabb. Ám ha kizárólag vizet iszunk, akkor amellett, hogy igen hamar megunjuk, és emiatt óhatatlanul csökkenthetjük a folyadékbevitelt, még meg is fosztjuk magunkat az ízletes italok, például a gyümölcslevek, a tea vagy a kávé élvezetétől. Ha viszont valaki hajlamos a gyomorégésre, nem árt, ha tudja, hogy milyen italok idézhetik elő a tüneteket, vagy fokozhatják már meglévő panaszaikat.
Ebből a szempontból „mumusnak” számítanak – ezért kerülendők, vagy csak mértékkel fogyasztandók – a koffeintartalmú italok: a kávé, a tea és az energiaitalok. Utóbbiak ráadásul szénsavasak is, ami már önmagában gyomorégésre hajlamosíthat. A savas innivalók, mint például a citrusfélék vagy a paradicsom leve is túlzott savtermelésre ösztönzik a gyomrot, növelve a gyomorégés kialakulásának valószínűségét, savas reflux esetén pedig a nyelőcső nyálkahártyájának folyamatos irritációját. Az alkohol – a sör, a bor és a rövidital – is ugyanilyen hatású: elernyedésre ösztönzi a nyelőcső alsó záróizmát, ami lehetővé teszi, hogy a gyomorsav feljusson egészen a torokig.
Mit ihatunk, hogy ne égjen a gyomrunk?
A tiszta víz mellett az alacsony zsírtartalmú tej, a különféle növényi alapú alternatív tejek, illetve bizonyos gyümölcs- és zöldséglevek is szóba jöhetnek alternatívaként, de utóbbiak közül csak azok, amelyek nem kimondottan savasak, például a körte-, a cékla- vagy a répalé. Bizonyos gyógyteák enyhíthetik a reflux tüneteit: az édesgyökérből és a fűzfakéregből készült meleg ital is ilyen, de például a borsmenta vagy a fodormenta kerülendő, mert mindkettő irritálja a sérült nyálkahártyát.
Mi lehet a megoldás hosszú távon?
Nem mindegy, hogy csak időnként vagy rendszeresen szenvedünk a gyomorégéstől. Ahogy az sem, hogy mi okozza a panaszainkat. A megfelelő kezelési mód és a kiváltó okok megszüntetése érdekében mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, elképzelhető ugyanis, hogy az életmódváltás és a diéta mellett gyomorsavcsökkentő gyógyszer szedése is indokolt lehet. Ma már számos vény nélkül kapható készítmény van, ami a termelődő gyomorsav mennyiségét és a savkoncentrációt is képes csökkenteni, hozzájárulva a tünetek gyors enyhítéséhez.