Már ebből is következik, hogy a kövér cukorbeteg számára legfőbb kezelési eszköze az étrendi kezelés, a diéta .
De milyen is legyen ez az étrend?
Az étrend energiatartalma
Ez az első és legfontosabb szempont. A súlyfelesleggel rendelkező diabéteszes számára a lefogyás a legfontosabb elérendő cél. Tehát egy kövér diabéteszes egyénnek nemcsak a cukor(szénhidrát)fogyasztás mértékére kell ügyelnie. Jogosan kérdezheti a kedves olvasó, hogy akkor mennyi energiát kell naponta magához vennie egy kövér cukorbetegnek?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A súlyfelesleggel élő diabéteszes hölgyek számára fogyókúrájuk tartamára a 4200 kilojoule-t, azaz 1000 kilokalóriát tartalmazó étrend, a fogyókúrára javasolt cukorbeteg férfiak részére az 5900 kilojoule-t, azaz 1400 kilokalóriát tartalmazó menü javasolható. Ezen diétáknak lényegében semmiben nem kell különbözniük a nem cukorbeteg fogyókúrázó számára javasolható, kiegyensúlyozott, egészségesnek mondható étrendektől.
Meg kell jegyezni, hogy ha bárki a fogyókúrát befejezi, és az energiaszegény étrendet egy másikkal váltja fel, soha többé nem ehet annyit, mint például fiatal korában, amikor testsúlya normális volt. Energiabevitelét ugyanis csupán 20-30 százalékkal növelheti a visszahízás veszélye nélkül, mert egy lefogyott kövér ember - még ha testsúlyát teljesen normalizálta is - soha nem válik valódi sovánnyá, hanem mindig "lefogyott kövér", azaz visszahízásra hajlamos marad. Ez a szabály egyaránt áll a cukorbeteg és az anyagcsere szempontjából egészséges egyénekre.
Milyen legyen a fogyókúrás cukorbeteg étrend összetétele?
Évtizedeken át a zsír- és fehérjedús, egyszersmind szénhidrátszegény étrendet javasolták cukorbetegeknek (amelyről bebizonyosodott, hogy egyrészt nagyon hizlal, másrészt fokozza az érelmeszesedés ütemét). Ezzel szemben ma világszerte a zsírban és fehérjékben szegény, viszont szénhidrátokban dús diétát tartják optimálisnak cukorbetegek számára. Ennek értelmében az említett két különböző energiatartalmú étrenden belül az egyes tápanyagok mennyisége az 1. táblázat adatai szerint alakul.
Különböző étrendek tápanyagösszetétele
| Energiatartalom | Energiatartalom | Szénhidrát | Fehérje | Zsír | |||||
| kJ | kcal | g | g | g | |||||
| 4200 | 1000 | 125 | 50 | 33 | |||||
| 5900 | 1400 | 175 | 70 | 46 |
Önmagában csupán a szénhidráttartalomra koncentrálás félrevezető, mert ha az energiatartalmat nem határozzuk meg, egyrészt nem biztosíthatjuk az optimális tápanyag-összetételt, másrészt a cukorbeteg önkéntelenül is átlépi az energiahatárt, hiszen úgy véli, ami nem szénhidrát, abból bármennyit ehet (például "húst hússal"). Ez a szemlélet még ma is - amikor, sajnos, egyre többen már nem engedhetik meg maguknak, hogy tetszés szerinti mennyiségű húsárut fogyasszanak - komolyan veszélyeztetheti a fogyókúra sikerét. Ugyanis hiába nem emeli valamely zsírdús húskészítmény vagy sajt a vércukrot, azzal, hogy bevitele megakadályozza a fogyást, gátolja az anyagcsere javulását. Ezért minden cukorbetegnek azt ajánlom, hogy maximálisan kerülje a zsíros húsok és tejtermékek fogyasztását, helyettük részesítse előnyben a sovány húsárukat (azokat is kis mennyiségben). A vaj helyett kevés margarint, zsír helyett étolajat használjanak. Ezen túlmenően még a fogyókúrázó cukorbetegeknek előnyben kell részesíteni a zsiradékkímélő konyhatechnika (teflon, alufólia, grillezés, roston sütés stb.) alkalmazását. Az egészségesebb konyhatechnikai eljárásokról ide kattintva olvashat!
Az egyes étkezések szénhidráttartalma
| 1000 Kcal | 1400 Kcal | ||||
| Reggeli | 25 g | 35 g | |||
| Tízórai | 15 g | 20 g | |||
| Ebéd | 40 g | 55 g | |||
| Uzsonna | 15 g | 20 g | |||
| Vacsora | 30 g | 45 g |
Naponta legalább öt étkezés kívánatos, és mindegyik tartalmazzon szénhidrátot.
Szabályként kell elfogadnunk, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek lehetséges elosztását az említett két különböző energiatartalmú diéta esetén a 2. táblázat mutatja.
Ezalatt régen a cukros ételek-italok fogyasztásának tilalmát értették, amely tilalom kövér cukorbetegek esetében ma is feltétlenül szem előtt tartandó. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a korábban ajánlott szénhidráttartalmú élelmiszerek nagy része majdnem olyan mértékben emeli a vércukrot, mint a répa- vagy szőlőcukor. A vércukrot kifejezetten emelő élelmiszereket ma magas glikémiás indexű élelmiszereknek nevezzük. Ilyenek például a malátacukor, a burgonyapürépor, a főtt burgonya, a méz, a gabonapelyhek (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros üdítőital. Ezek fogyasztása fogyókúrázni vagy hízni nem akaró cukorbeteg számára feltétlenül kerülendő. Ami javasolható, az a vércukrot kevésbé emelő, viszonylag alacsony energiasűrűségű, alacsony glikémiás indexű növényi eredetű élelmiszerek széles skálája, így a fekete kenyér, lencse, bab, borsó, szójabab, korpás müzli, színes főzelékek, salátafélék, káposztafélék, cékla, retek, hagyma, zöldhagyma, paprika, paradicsom. Ezen túlmenően a gyümölcsök fogyasztása - beleértve a citrusfélék mellett a hazai gyümölcsök túlnyomó többségét - is messzemenően javasolható.
Ideálisan beleillik a fogyókúrába gyümölcsnap tartása, amikor is semmi mást nem fogyaszt a cukorbeteg, mint másfél-két kg almát, körtét vagy narancsot. Természetesen a magasabb cukortartalmú banánból, szőlőből csupán minimális mennyiséget, a cseresznyéből, meggyből, sárgabarackból többet, a görögdinnyéből, málnából, eperből még többet fogyaszthat a diabéteszes. A gyümölcsnappal kapcsolatos tudnivalókért ide kattintson!
Jó okunk van azt állítani, hogy a cukorbeteg - beleértve a fogyókúrázót is - semmilyen speciális diétát nem igényel, vagy legalábbis nem lényegesen különbözőt attól az étrendtől, amely - mint az "egészséges táplálkozás alkotóeleme" - bárkinek ajánlható.
Ez is érdekelhet
Fenti szempontok folyamatos szem előtt tartásával a cukorbetegek többsége pusztán étrendi eszközökkel többet érhet el, mint megelőzően akár többféle gyógyszerkészítmény alkalmazása révén.
