Egy átlagos felnőtt szervezetében 21-28 gramm közötti magnézium található: e mennyiség mintegy 60 százaléka a csontvázban, a fennmaradó hányad túlnyomórészt a lágy szövetekben koncentrálódik, és a magnéziumkészlet kevesebb mint egy százaléka található a sejten kívüli térben. A szervezetbe jutott magnézium 30-50 százaléka a vékonybélből szívódik fel, és a vizelettel távozik a vese kiválasztó működése eredményeképp. Hogy az optimális testi működés szempontjából mennyire fontos ez az ásványi anyag, azt a hiányában fellépő tünetek fellépésekor tapasztaljuk meg. Milyen funkciókat tölt be szervezetünk alapfolyamataiban a magnézium?
Anyagcsere, energiatermelés
A magnézium egyik legfontosabb szerepe a szervezet energiaellátásában való közreműködés. A sejtek elsődleges energiaforrását jelentő adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület a magnéziumhoz kötve tudja kifejteni biológiai hatásait: az, amit ATP-nek nevezünk valójában gyakran magnézium-ATP-komplex. Más szóval: elősegíti a cukor-, zsír-, fehérje -, nukleinsavanyagcserében és egy sor más folyamatban nélkülözhetetlen ATP kötődését a különböző enzimekhez, amelyek az emberi szervezet anyagcsere folyamatait katalizálják.
A vázizmok működése
A kalciummal együttműködésben legalább ennyire meghatározó tényezője a magnézium az izomműködés szabályozásának. Nagy vonalakban: a kalcium az izmok összehúzódásáért, a magnézium pedig ezek ellazulásért felel, és, optimális esetben, a szervezetben kétszer annyi kalcium található, mint magnézium. Kellemetlen következményekkel járhat, ha a kettő közti egyensúly felborul: az elégtelen magnéziumbevitel miatti magas kalciumszint ismert következményei az izomgörcsök.
Vérellátás
A kalcium és a magnézium nem csak a vázizomzat, hanem a szívizom, valamint az erek és a belső szervek falát képező simaizomzat működését is hasonló módon befolyásolja. A verőerek és a szív sejtjeiben a magnéziumhiány miatt kialakuló merevség akadályozza az egészséges működést; a szív vérellátását biztosító koszorúerek összehúzódásának fokozódásával romlik a szív vérellátása, a szív kisebb hatásfokon tudja végezni a munkáját, mindez pedig szívbetegségekhez vezethet.
Csontfelépítés
A magnézium részt vesz a csontképzésben: befolyásolja a csontképző sejtek működését, és hatással van mind a mellékpajzsmirigy parathyreoid hormonja, mind az aktív D-vitamin koncentrációjára, amelyek a csontok homeosztázisának fő szabályozói. A kutatások férfiaknál és nőknél egyaránt pozitív összefüggést mutattak ki a magnéziumbevitel és a csontsűrűség között, ami arra utal, hogy a magnéziumhiány hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához is.
Legjobban: