A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely bár egyes élelmiszerekben is előfordul, nagyobb részt bőrünkben termelődik napsugárzás hatására. Csakhogy az őszi-téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma, ráadásul a hőmérséklet csökkenésével eleve több időt töltünk a négy fal között és vastagabban, zártabban is öltözködünk. Így aztán Magyarországon sem ritka a D-vitamin-hiány: korábbi felmérések szerint tél végére a lakosság mintegy 95 százalékánál alakul ki valamilyen mértékű hiányállapot. Mindebben az is szerepet játszik, hogy a legfrissebb országos tápláltsági felmérés (OTÁP 2019) tanúsága alapján mind a felnőtt férfiak, mind a felnőtt nők napi átlagos D-vitamin-bevitele messze elmarad az ajánlásoktól minden korosztályban.
Közismert, hogy a D-vitamin-hiány gyermekeknél angolkórt, felnőtteknél oszteomaláciát, azaz csontlágyulást okozhat. Emellett a területen zajló kutatások arról árulkodnak, hogy autoimmun megbetegedések kialakulásában is szerepet játszhat a szervezet elégtelen vitaminellátottsága. Egy 2001-ben publikált finn tanulmány például arra hívta fel a figyelmet több mint 10 ezer gyermek megfigyelése után, hogy azoknál a gyerekeknél, akik táplálékkiegészítő formájában szedtek D-vitamint, ötödannyi esetben jelentkezett csupán 1-es típusú cukorbetegség későbbi életük során, mint a D-vitamint nem szedő kortársaiknál. Márpedig Finnország északi elhelyezkedéséből adódóan kiváló terep a D-vitamin-hiány vizsgálatára.
Az autoimmun betegségek közös jellemzője, hogy az immunrendszer tévedésből a szervezet saját egészséges sejtjeit azonosíthatja betolakodóként, majd támadást indít azok ellen. Jó példa erre az 1-es típusú cukorbetegség, amely esetén a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei esnek a hibás immunreakció áldozatául.
A finn eredményekből inspirálódva kezdtek vizsgálódni a kanadai McGill Egyetem kutatói is – olvasható az intézmény közleményében. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tényezők magyarázhatják a D-vitamin és az autoimmun betegségek kockázata közötti nyilvánvaló összefüggést. Egérkísérletek során felfedezték, hogy gyermekkori D-vitamin-hiány esetén a csecsemőmirigy, avagy a timusz gyorsabban öregedett. Ez a szerv rendkívül fontos funkciót tölt be abban, hogy az immunrendszer megtanuljon különbséget tenni a szervezet saját sejtjei és a veszélyes kórokozók között. A timusz gyors öregedése viszont ahhoz vezet, hogy nem képes hatékonyan kiszűrni az egészséges szövetekre támadó immunsejteket, ami hosszú távon fokozza az olyan autoimmun megbetegedések rizikóját, mint amilyen az 1-es típusú cukorbetegség is. Noha a kísérlet egerekkel zajlott, nem emberekkel, a kutatók szerint mégis megbízhatóak az eredmények, mivel a két faj esetében nagyon hasonlóan működik a csecsemőmirigy.
John White biológus professzor, a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője azt tanácsolja, hogy az őszi-téli időszakban feltétlenül szedjünk D-vitamint táplálékkiegészítők segítségével. Kisgyermekes családoknál pedig javasolt, hogy a szülők konzultáljanak házi gyermekorvosukkal arról, hogy biztosíthatják a leghatékonyabban és biztonságosan a kicsik szükségleteit e téren.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
