"A D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében" - idéz az egyetem közleménye dr. Takács Istvánt, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóját. Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisikolásoknak 1000 NE, kamaszoknak pedig már 2000 NE gyógyszergyári körülmények között gyártott D-vitamin szedése javasolt az év ezen szakaszában. Ezzel szemben a tavaszi-nyári időszakban az is elegendő, ha napi fél órát a szabadban töltünk, ilyenkor nincs szükség célzott pótlásra.
Az említett mennyiségek orvosi felügyelet nélkül, hosszú távon is biztonságosan szedhetők. Dr. Takács kitért ugyanakkor arra, hogy bár az elmúlt években többszörösére nőtt azok aránya a lakosságon belül, akik D-vitamin-pótló készítményeket használnak, sokan nincsenek tisztában azonban azzal, hogy a túl nagy, napi 6-10 NE körüli dózisban szedett D-vitamin hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet. Ilyen mértékben a szervezetbe juttatva megnövelheti ugyanis a vizeletben a kalciumkoncentrációt, és a többi között fokozza a vesekövesség kialakulásának kockázatát.
A hivatalos ajánláson felüli D-vitamin-bevitelre csupán az új koronavírus okozta COVID-19 esetén lehet szükség. Amennyiben a fertőzött beteg panaszai súlyosak, kórházi kezelése alatt öt napon keresztül 12 NE vitamint adnak neki, amit aztán napi 4000 NE-re csökkentenek. Ezt hívják telítő dózisnak, amellyel a beteg D-vitamin-raktárait telítik, így segítve a betegség eredményes kezelését. Ismert ugyanis, hogy a D-vitamin-hiány összefüggésbe hozható a COVID-19 súlyosabb lefolyásával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
