Ismerjük meg!
A napraforgó (Helianthus annuus) Észak-Amerikából terjedt el Európába a nagy földrajzi felfedezések idején. Latin neve a napkoronghoz hasonló tányérvirágzatára utal. A XVI.-XVII. században az európai királyi kertekből vált ismertté, majd az úri kertek dísznövényeként honosodott meg hazánkban is, ahonnan idővel átkerült a paraszti kertekbe. Szántóföldre a burgonya és a kukorica szántóföldi termesztésének kibontakozása után jutott el, először e kapásnövények szegélynövényeként az utak, mezsgyék mellé ültették, később önállóan is vetették. A paraszti kisgazdaságokban minden részét felhasználták: a kicsépelt magokat pörkölték és tisztítva fogyasztották illetve olajat sajtoltak belőle, a szárából kerítést fontak vagy tüzelésre használták. Olaja először a szegények étkezésében volt fontos, illetve böjti eledelnek használták. Ma pedig olaját is és a belőle készített növényi zsiradékot (margarint) is az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részének tartjuk, amely konyhatechnológiánkban felválthatja a rosszabb táplálkozás-élettani jellemzőkkel bíró disznózsírt. Jelenleg Argentína, Franciaország, a volt Szovjetunió országai, Kína és India a világ legnagyobb napraforgó-termesztői.
Miért jó?
A napraforgó mag nemcsak finom rágcsálnivaló, hanem bőséges olajtartalma is kiemeli az olajat adó növények közül. A napraforgó mag 47 százalék olajat tartalmaz, és annak 65 százaléka esszenciális olaj. Ásványi anyagokat, nyomelemeket is bőven találunk benne. Hatóanyagai: cholin, linolein, olein, lecithin, a virágjában xanthophyll. A benne lévő hatóanyagok, összetevők kedvező élettani hatásainak köszönhető mai népszerűsége. Az egészséges életmód hívei különösen a magas E-vitamin, telítetlen és esszenciális zsírsav tartalma miatt becsülik.
Hogyan fogyasszuk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tippek-tanácsok
Nyálkalerakódás, izzadás esetén, ha elhúzódó meghűlés kínoz, természetgyógyászok a napraforgó teát ajánlják. Prosztata probléma, ideggyengeség, magas koleszterinszint, vizelési gondok kezelésére is jó hatású lehet a napraforgómag fogyasztása, akár hagyományos módon nyersen, akár hámozottan, kicsit megtörve, teának főzve. Ennek receptje: egy liter vízbe tegyünk egy-két deci tisztított, tört napraforgómagot és lassú tűzön forraljuk 20-30 percig, egy nap alatt el lehet fogyasztani ezt a mennyiséget (melegen, mert az olajtartalma miatt nem jó hidegen). A napraforgósziromnak lázcsillapító, nyugtató, vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak. A néphagyomány epilepsziánál alkalmazza: naponta egy maggal többet harminc napig, aztán vissza, napi eggyel kevesebbet.
Leveleiből, a virágfejből illetve a friss érett magból tinktúrát is készítenek, amit malária ellen ajánlottak a népi gyógyászat ismerői (Varró Aladár Béla gyűjtése nyomán).
Ez is érdekelhet
Érdekességek
Illúzióromboló lesz, de tény: a tudósok megfigyeléseikre alapozva ma már a tudományos legendák közé sorolják a napraforgó napra való forgását, vagyis hogy a fény irányába fordulna a növény a tányérvirágzatával, a nap napi járása szerint. A valóságban ugyanis csak a fiatal növények virágkezdeményei néznek reggel kelet, este nyugat felé. A növekedéssel a virág szövetei megszilárdulnak, és beállnak a legjobb megvilágítás felé, azaz - ha nincs előttük akadály - keleti irányba. Volker Hahn, a Hohenheimi Egyetem kutatója szerint ezzel a növekedési idő alatti forgással a növények 10-15 százalékkal több napenergiát kapnak.
