Magyarország állítja elő az uniós tormatermés több mint egyharmadát, de pár éve kritikus szintre csökkent a fogyasztás, a profit. A klímaváltozás, a lengyel és ukrán konkurensek is fenyegetik a nagyhatalmi státuszt – írja az mfor.hu.
Sok sebből vérzik a szektor
A szaktárca 2021-től szigorított a szabályokon is: kötelező lett írásban szerződni a torma felvásárlására. A megállapodásba pedig be kell írni árat is, vagy a kiszámításának módját, amit a kormányhivatal ellenőriz. Az elmúlt években számottevően nőtt a termőterület: jelentős tormatöbblet került a piacra, de a fogyasztás csökkent, ettől esett az ára.
A versenyképesség javítására, a technológia fejlesztéséhez, a feldolgozásához idén is újra pályázhatnak majd támogatásért a gazdák. Szükség is van rá, mert a csökkenő fogyasztás, zuhanó árak miatt az elmúlt két évben valóban nincs jó passzban a szektor. A kisgazdaságok egyre jobban kiszorulnak a termelésből, mert elöregednek a gazdák, akik már nem képesek folytatni, vagy már nem tartják kifizetődőnek a kézi művelést. Helyettük az 5-10-15 hektáros, gépesített, professzionális termelők próbálnak érvényesülni.
A költségek megugrásával pedig hektáronként már legalább 7-8 tonnás gyökértermést kell elérni a nyereséges termeléshez. Mindenki ezért arra törekszik, hogy minél nagyobb arányban elsőosztályú tormát termeljen, mert annak a legmagasabb az ára, de ez még nagyobb kiadás. Mivel a torma nagyon tápanyagigényes, nemcsak elegendő műtrágya kell a termesztéséhez, hanem árasztásos öntözés is, ami szakmai rutint igényel és eléggé költséges. Egyre nagyobb gondot okoz emellett a torma rhizomáját, gyöktörzsét károsító bőrbetegség is, amire egyelőre nincs gyógyír. A növény ráadásul az egyre szélsőségesebb nyári időjárást is nehezen éli túl.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
