A klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése – figyelmeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. Becslésük szerint ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel a jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb termett.
Magyarországon mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak továbbá Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves megyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra.
A tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt 6 év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat. A kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyekről a termelők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket, meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információk átadását. A szervezet szerint azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
