Ennek megfelelően nemcsak a kórlapok, hanem a szakrendelések, laboratóriumi, illetve egyéb adatok is ebbe a kategóriába tartoznak, függetlenül attól, hogy azokat milyen formában rögzítették.
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
Hogyan és milyen adatokat ismerhetünk meg?
Jogosultak vagyunk a gyógykezeléssel összefüggő adataink kezeléséről tájékoztatást kapni, a ránk vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségünkre másolatot kapni, valamint a fekvőbeteg -gyógyintézetből történő elbocsátáskor zárójelentést kapni és az egészségügyi adatainkról indokolt célra - saját költségünkre - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.
Lehet, hogy refluxod van? Ez a 7 kérdés segít tisztázni a panaszaid okát
Ha adatainkat pontatlannak vagy hiányosnak ítéljük meg, kérhetjük az egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
Az egészségügy intézmény, kérésünkre köteles átadni a teljes körű orvosi dokumentációnkat, mely a zárójelentés átadásával nem teljesül hiánytalanul. A teljes körű dokumentáció kiadásának másolási költségei azonban bennünket fognak terhelni.
Ez is érdekelhet
Az egészségügy szolgáltatónak az adatokat minimum 30 évig, a zárójelentést 50 évig kell megőrizni, mely kötelezettség az állapotunk alakulásának nyomon követését szolgálja.
Legjobban:
Legrosszabbul: