Egészségügyi Adatok

Ugyan ki törődik vele, hogy egy vadidegennek van-e veseköve vagy mekkora a vérnyomása? Pedig bizony van, akit érdekel. Ezek a legértékesebb adatok, amelyeket egy kiberbűnöző megszerezhet. Senki sincs biztonságban.

Az elmúlt napokban rengeteg szó esett róla, hogy a WannaCry zsarolóvírus hány vállalat és szervezet, köztük kórházak működését bénította meg szerte a világon, de elsősorban Európában. Magyarországon is okozott károkat a kibertámadás, amely szerencsére az egészségügyet eddig - a nyilvánosságra került információk szerint - elkerülte, de a veszély nem múlt el. Szakértői véleményt kértünk.

Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index listája szerint a magyarnál rosszabb egészségügy csak Lengyelországban, Albániában, Bulgáriában, Montenegróban és Romániában van. Az ágazat egyik legfontosabb problémája hazánkban a forráshiány. De mennyi pénzre is lenne szükség?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) hamarosan mindannyiunk életébe belép, így fontos megismerkedni vele. Az világos, hogy az egészségügyi információk ezen keresztül fognak áramlani, s minden szereplő (beteg, orvos, gyógyszerész) ezen keresztül fér hozzá azokhoz az adatokhoz, információkhoz, amelyekre jogosult, s amelyekre szüksége van. De vajon mit tartalmaz a rendszer, és hogyan kell használni?

Magyarországon egyre erősebb az ellentmondás az egészségügyre szánt összegek kormányzati kommunikációja, a nemzetközi elemzések megállapításai, valamint a lakosság ellátórendszerrel való elégedettsége között. Egy egészségügyi tanácsadó cég elemzése most ebben rendet téve megállapítja: a lemaradás még annál is nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, ami arra volt elég, hogy hazánkat még a sereghajtó Görögország is leelőzze. Eközben a csehek elérték a nyugat-európai országok szintjét. A 35 ország egészségügyi ellátását összevető lista elején Hollandia és Svájc stabilan őrzi vezető helyét.