Szaglásvesztés
Koronavírus: itthon is kezelik már a szagláspanaszokat
Az ország első szaglásvizsgáló centrumaként várja a koronavírus-fertőzésen átesett pácienseket a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika post-COVID Szaglás Ambulanciája. Szaglásvizsgálattal és szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak szaglásukat érintő panaszaik.
COVID-19: meddig tart a szaglásvesztés?
COVID-19 tüneteként kifejezetten gyakori a szaglás- és ízérzészavar megjelenése, amely akár a fertőzés lezajlását követően is még hosszú ideig fennállhat. A jelenség hátteréről, illetve a kezelési lehetőségekről dr. Szanyi Istvánnal, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatójával beszélgettünk.
Érintettek mesélnek, milyen az élet szagok nélkül
A szaglás elvesztése, hivatalos nevén az anozmia alapvetően ritka rendellenesség, ám a koronavírus-járvány kapcsán az elmúlt évben rengetegen megtapasztalhatták, mennyire zavaró is lehet, amikor rövidebb-hosszabb ideig egyáltalán nem érzünk illatokat. 6 nagy-britanniai, anozmiával élő osztotta meg tapasztalatait.
Koronavírus: tréning, amely visszaadja a szaglást
A szaglás- és ízérzékvesztés az új típusú koronavírus-fertőzés okozta COVID-19 egy gyakori tünete, tízből hat beteg tapasztal ilyen jellegű panaszokat. A probléma az érintettek egytizedénél aztán tartósan, a gyógyulást követően is hosszabb ideig fennáll. Mit tehetünk vajon szaglásunk gyorsabb helyreállítása érdekében?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Nyugat felől egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, hajnalra általában csak fátyolfelhőzet marad. Az Északi-középhegység tágabb környezetében és a főváros környékén viszont (zúzmarás) köd, rétegfelhőzet képződhet. Számottevő csapadék nem várható, de a ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet a Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +3 fok között várható, de a szeles délnyugati részeken akár +4, +6 fok is lehet, míg a szélárnyékos, hóval borított északkeleti tájakon akár -10 fokig is lehűlhet a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
