Rövid leírás
A májbiopszia során szöveteket vagy sejteket nyernek ki májból. A folyamatot képalkotó vizsgálatokkal vezérlik, annak segítségével történik a célzott mintavétel. A májbiopszia történhet vékony tűvel, ami az úgynevezett vékonytű-, más néven citológiai mintavétel, illetve vastag tűvel. Utóbbi az úgynevezett vastagtű-mintavétel, amivel egyfajta szövethengert nyernek ki a májból.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
Májbiopsziára akkor van szükség, ha a laboreredmények, képalkotó vizsgálatok nem elegendőek ahhoz, hogy egy betegséget azonosítani lehessen, vagy a kezeléshez további adatokra van szükség, amelyeket a kinyert szövethenger részletes feldolgozás biztosít. Ennek oka, hogy a daganatos betegségek kezelésében egyre nagyobb szerepet játszik a genetika, így nem csak azt kell látni, hogy vannak-e a szervben rosszindulatú sejtek, hanem azt is, hogy azok milyen genetikájúak. Emiatt vesznek ma már jellemzően vastagtű-biopsziát, amiből ez is kiderülhet.
Mit diagnosztizálnak vele?
Májdaganatok diagnosztikájánál vastag- és vékonytű-biopsziát egyaránt alkalmazhatnak, a máj diffúz betegségeinek (amelyek az egész szervet érintik) diagnosztikájában viszont jellemzően vastagtű-biopsziát végeznek. Ezeknél jellemzően olyan szövettani mintára van szükség, amely nem pusztán néhány sejtből áll. Ilyet végeznek például májgyulladásnál, májcirrózisnál, illetve olyan immunológiai vagy gyulladásos folyamatoknál, amelyek laborvizsgálatok és a képalkotó vizsgálatok alapján nem azonosíthatók. Sokszor a májbiopszia az a vizsgálat, ami alapján a konkrét diagnózist felállítják.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A májbiopszia elvégzéséhez arra van szükség, hogy valamilyen képalkotó vizsgálattal - ultrahanggal, CT-vel, MR-el, PET-CT-vel - lássák magát a szervet, illetve azon az elváltozást. Ezt követően megtervezik azt a biztonságos szúrásirányt, amelyen keresztül a mintavevő tűt el tudják juttatni a szervhez anélkül, hogy az bármilyen szövődményt okozna. A szúrás történhet elölről, hátulról és oldalról is (attól függően, hogy az eltérést honnan lehet a legbiztonságosabban elérni).
A tű beszúrása előtt a bőrfelületét fertőtlenítik, illetve letakarják steril textíliával, izoláló eszközökkel. Ezt követően képalkotó módszerek segítségével elkezdenek helyi érzéstelenítőt - általában lidokaint - adni. Szükség lehet a betegek monitorizálására, infúzió adására is. Egyes országokban a beavatkozást altatásban vagy bódításban is végzik, nálunk ez nem jellemző. Bizonyos helyzetekben a páciens együttműködése nélkül nagyon nehéz az orvos dolga - vannak olyan elváltozások, melyek csak bizonyos légzési fázisban érhetők el, pl. ha a beteg beszívja, majd bent tartja a levegőt. Ez főleg akkor fordul elő, ha a máj elváltozása magasan, a rekeszizom alatt van). Ha a vizsgált személy gyerek, vagy olyan beteg, aki nem tud kooperálni, muszáj a beavatkozást altatásban végezni. Ilyenkor a légvételt lélegeztetéssel tudják szabályoztatni.
A májbiopsziához speciálisan kialakított tűket használnak, léteznek úgynevezett vágótűk és vákumos tűk is. Ha a mintavétel vastagtűs, akkor a helyi érzéstelenítés után ejtenek egy kb. 1,5 milliméteres bőrmetszést is, így könnyebb a mintavevő tűt beszúrni. Vékonytű-biopsziánál erre nincs feltétlenül szükség. A beavatkozás során a máj egy vagy több eltéréséből egy-három mintát vesznek.
A vékonytű-mintavételnél a tű végére helyezett vákumfecskendővel és tűmozgatással néhány sejtet nyernek ki a szervből, majd kennek ki egy tárgylemezre, hogy a citopatológus megfesthesse, megvizsgálhassa. A vastagtű-mintavételnél már szövethengert nyernek ki. Ez a fajta biopszia nagyobb körültekintést igényel. Ha kiemelik a szövethengert, azt vagy fiziológiás sóoldatba, vagy formalinba helyezik (attól függően, hogy fogják feldolgozni), majd elküldik a patológiára.
Ha végeztek a biopsziával, ultrahanggal vagy CT-vel ellenőrzik, hogy minden rendben van-e, nincs-e bármilyen szövődményre, vérzésre utaló jel. A vékony kis járat, amin keresztül mintát vesznek, viszonylag hamar összezáródik, gyógyul.
Mennyi időt vesz igénybe?
A májbiopszia elvégzésének ideje nagyban függ az adott hely és az adott orvos gyakorlottságától, de az esetek többségében fél óra alatt elkészül.
Milyen szakorvos végzi?
Májbiopsziát ebben jártas radiológus vagy hepatológus szakorvos szokott végezni.
Hogyan kell rá készülni?
A májbiopszia előtt biztosítani kell, hogy a beteg véralvadási paraméterei rendben legyenek. Például ha valaki véralvadásgátlót használ, annak alkalmazását - ha ez lehetséges - fel kell függeszteni. A beavatkozás akkor is kivitelezhető lehet, ha erre nincs mód, de hosszabb megfigyelési idővel, és általában nagyobb kockázattal jár.
A vérnyomáscsökkentők, cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevehetők a májbiopszia előtt, kétség esetén a beutaló orvostól, vagy a biopsziát vevőtől kell tanácsot kérni.
A betegnek a májbiopsziára éhgyomorral kell érkeznie, előtte csak kevés tiszta folyadékot szabad fogyasztania.
Mire kell utána figyelni?
A májbiopszia utáni éjszakát a kórházban, vagy olyan környezetben kell tölteni, ahol a pihenés és a megfigyelés egyaránt lehetséges. Erre elsősorban a vérzésveszély miatt van szükség. Megfelelő tapasztalat mellett megengedhető, hogy a betegeket haza lehessen engedni néhány órás megfigyelés után.
Jár sugárterheléssel?
Sugárterheléssel akkor jár a májbiopszia, ha CT-vezérlés mellett végzik.
Jár vele fájdalom?
A helyi érzéstelenítő-injekció beadása okozhat fájdalmat, feszítő, csípő érzést. Ideális esetben a helyi érzéstelenítőt oda adják be, ahol a mintavevő tű haladni fog. Ezt követően a mintavétel során a betegek többsége érdemi fájdalmat már nem érez.
Kinél nem végezhető?
Nem végezhető májbiopszia akkor, ha valakinek semmilyen módon nem tudják biztonságos szintre emelni a véralvadását, és nincs mód az elváltozás vérzésveszély nélküli megközelítésére. Nem kivitelezhető a beavatkozás akkor sem, ha a mintavétel helyét semmivel - sem ultrahanggal, sem CT-vel - nem látni, és így nem lehet biztonságos úton vezetni a tűt. Ilyenkor a beavatkozás technikailag nem kivitelezhető.
A terhesség és az extrém elhízás egyedi elbírálást igényel.
Milyen szövődményi lehetnek?
A májbiopszia legfontosabb szövődménye a vérzés lehet, ami a mintavétel helyén keletkezhet. Ennek esélye egy jó alvadási paraméterekkel rendelkező beteg esetében minimális.
Annak nagyon kicsi az esélye (körülbelül 1 a 100 ezerhez), hogy a mintavétel során daganatos sejtet elsodorjanak, szétkenjenek. Erre csak akkor kerülhet sor, ha eleve nagyon veszélyes daganattípusból vesznek több mintát. Maga a mintavétel nem okozhatja a daganat szétterjedését.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Doros Attila radiológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
ALS: az első jel lehet, ha összetöröd a poharakat a mosogatóban
Karsai Dániel tragikus érintettsége miatt került a köztudatba az ALS-nek is hívott amiotrófiás laterálszklerózis. A visszafordíthatatlan leépüléssel járó, szörnyű betegség tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat, az alábbi tünetek figyelmeztethetnek rá.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+8 °C
Minimum:
+1 °C
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, a legtöbb helyen tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
