Egyéb vizsgálatok

Petevezeték-átjárhatósági vizsgálat

Mi ez a beavatkozás?

A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat a meddőségi kivizsgálás része: akkor van szükség rá, ha a meddőség okát keresik. Azt nézik meg vele, hogy a petefészekben megérett petesejt a tüszőrepedést, majd a petefészekből kiszabadulást követően képes-e bejutni a petevezetékbe, majd ott találkozni a hüvely és a méh irányából érkező spermiummal. Megtermékenyülés ugyanis csak akkor történhet, ha a petevezeték végig szabad.

Mikor van szükség rá?

Petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot meddőségi kivizsgálás során végeznek.

Mit diagnosztizálnak vele?

A petevezeték-átjárhatósági vizsgálattal tudják megállapítani, hogy a meddőséget okozhatja-e a petevezeték elzáródása.

Mi zárható ki vele?

A vizsgálattal kizárható, hogy a meddőséget a petevezeték átjárhatatlansága okozza.

Mit kezelnek vele?

Ugyan az átjárhatósági vizsgálat nem kezelés, a vizsgálat oldhatja a kis, szálagos (szálagokból, vagyis rostokból álló) összenövéseket. Ha ritkán is, emiatt lehet példa rá, hogy valaki a vizsgálat után spontán teherbe esik. Egy definitív lezárt petevezetéket pusztán a vizsgálattal biztosan nem lehet kinyitni.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

Az átjárhatósági vizsgálatot műtéti úton és műtét nélkül is el lehet végezni. A műtéti módszert általában akkor választják, ha egyéb ok miatt amúgy is végeznek operációt (például endometriózis vagy más ok miatt). Ilyenkor a beavatkozással párhuzamosan a petevezeték átjárhatósági viszonyait is nézhetik.
Az esetek többségében a petevezeték átjárhatóságát műtét nélkül vizsgálják. Ennek technikája kétféle lehet, a fő különbséget a képalkotó eljárás adja: történhet röntgen és ultrahang segítségével is. A röntgenes módszert ma már korszerűtlennek tartják, egyrészt, mert sugárterheléssel jár, másrészt, mert igen fájdalmas. A képalkotó vizsgálatok kontrasztanyag segítségével készülnek, ugyanis a petevezetékek annyira vékony csövecskék, hogy enélkül nem látszanak sem röntgennel, sem ultrahanggal. A vizsgálathoz szükséges kontrasztanyagot egy katéteren keresztül juttatják be a méhüregbe. A katétert a hüvelyen, majd a méhszájon keresztül vezetik fel. Ezt követően ultrahang segítségével vagy röntgennel nézik, hogy a kontrasztanyag merre megy.

Mennyi időt vesz igénybe?

A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat 3-5 perc alatt készen van.

Milyen szakorvos végzi?

A röntgennel végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot radiológus szakorvos végzi, az ultrahangos vizsgálatot meddőségi kivizsgálásban jártas nőgyógyász.

Hogyan kell készülni rá?

Mivel a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat méhűri beavatkozás, szükséges készülni rá, mert míg a méh és a hasüreg steril terület, addig a hüvely, amelyen keresztül a katétert felvezetik, nem. Emiatt fontos, hogy a hüvelyben ne legyen jelen semmilyen fertőzés, ha pedig van, akkor a vizsgálat előtt kezeljék, szüntessék meg. Fontos a vizsgálat időzítése is, ugyanis nem végezhető menstruáció alatt.

Mire kell figyelni utána?

A vizsgálat után szükség van antibiotikus hüvelykezelésre az esetleges fertőzések megelőzése végett. Ezzel lehet megelőzni, hogy valamilyen kórokozó az elővigyázatosság ellenére véletlenül feljusson a hüvelyből a méhűrbe - amivel el lehet elkerülni, hogy kismedencei gyulladás alakulhasson ki. A vizsgálat során használt kontrasztanyagok felszívódnak.

Jár sugárterheléssel?

Sugárterheléssel csak a röntgennel végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat jár.

Jár vele fájdalom?

A röntgennel végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat jellemzően fájdalmas, míg az ultrahanggal végzett vizsgálat általában nem jár fájdalommal. Ennek oka, hogy az ultrahangvizsgálat kontrasztanyaga kevésbé viszkózus, mint a röntgené, így könnyebb átjuttatni a petevezetéken, mint a röntgennel végzett vizsgálat kontrasztanyagát. (A röntgen kontrasztanyaga nagyon sűrű, ezért nehezebb átpasszírozni a két vékony petevezetéken - még akkor is, ha azok egyébként átjárhatóak.)

Milyen szövődményei lehetnek?

Szövődmény az alhasi fájdalom lehet. A vizsgálat után alkalmazott antibiotikus kezelés miatt nagyon ritkán előfordul kismedencei gyulladás. A méhűrbe feljutó katéter időnként kevés maszatoló vérzéssel járhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vajda Miklós szülész-nőgyógyásznak.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.