Rövid leírás
A spinális anesztézia a gerincközeli érzéstelenítéseknek azon fajtája, amelynek során az úgynevezett spinális térbe (ezt tölti ki a gerincfolyadék) történik gyógyszeradás. Hatására körülbelül 10-15 perc múlva az alsó testfélen érzés- és mozgáskiesés alakul ki, ami nagyjából 4-6 óra múlva szűnik meg. A spinális érzéstelenítésnél nem helyeznek be kanült, a gyógyszeradás egyszeri.
A módszert gyakran tévesztik össze a szülészetben is sokszor használt epidurális érzéstelenítéssel, amelynek során kanült helyeznek az epidurális térbe (ez a gerincet burkoló kemény agyhártya körüli keskeny tér), majd azon keresztül folyamatosan vagy többszöri alkalommal adagolnak gyógyszert ismételt szúrás nélkül.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
Spinális érzéstelenítést az alsó testfelet érintő műtéteknél alkalmaznak. Ezt a módszert használják császármetszésnél is.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A spinális érzéstelenítés előkészítéseként vénabiztosítást követően infúzió formájában folyadékpótlás történik, valamint felhelyezik a rutin monitorizálási eszközöket (a vérnyomásmérőt, az EKG-t, valamint a vér oxigénszintjét mérő pulzoximétert). Ha ez kész, a beteget felültetik, majd fertőtlenítőszerrel lemossák a hátát. Ezt követően helyi érzéstelenítőt adnak a bőre alá. Következő lépésként a csigolyanyúlványok között elhaladva egy vékony tűvel megkeresik az úgynevezett spinális teret, ahova a szükséges érzéstelenítő gyógyszert beadják. A gyógyszerbeadás után a tűt egy mozdulattal eltávolítják, majd a szúrási pontot kötszerrel fedik.
Mennyi időt vesz igénybe?
A spinális érzéstelenítés problémamentes esetben – az előkészítéssel együtt – körülbelül 15 perces folyamat.
Milyen szakorvos végzi?
Aneszteziológus szakorvos gondoskodik a spinális érzéstelenítésről.
Hogyan kell rá készülni?
A betegnek nem kell különösebben készülnie a spinális érzéstelenítésre, de mivel annak sikertelenség esetén alternatívát jelenthet az altatás, így az arra vonatkozó előkészületek itt is irányadóak. Ilyen például az, hogy éhgyomorral kell érkezni, illetve el kell távolítani a kivehető műfogsort, illetve a nyelvpiercinget. Tervezett császármetszésnél a teljes koplalás nem elvárható, azonban ilyenkor is javasolt inkább kisebb adagú, könnyen emészthető ételeket fogyasztani.
Mire kell utána figyelni?
A spinális érzéstelenítést követően a beteg lábaiba fokozatosan tér vissza mind az érzés, mind a mozgás. Emiatt fordulhat elő, hogy az érintett ugyan már biztonságosnak érzi a felállást, de érző és mozgató funkciója még nem tökéletes. Mivel ez baleseteket okozhat, első alkalommal segítséggel célszerű felállni, és biztosítani kell az ágyra történő visszaülés lehetőségét is.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a betegnél a beavatkozást követően az első vizeletürítés a húgyhólyag beidegzésének lassú visszatérése miatt sikertelen. Ilyenkor hólyagkatéter behelyezésre lehet szükség.
Jár vele fájdalom?
A bőr alá adott helyi érzéstelenítő beadása kis szúrással, csípő, feszítő érzéssel jár. Ha a beteg fiatal, gerincoszlopa pedig egészséges, akkor ezt követően érdemi fájdalommal nem kell számolni. Az idősebbeknél, akiknél a csigolyák már meszesek és összecsúszottak lehetnek, problémás lehet a csigolyaközti rések megtalálása. Ilyenkor a tűvel való többszöri próbálkozás óhatatlanul több fájdalmat jelenthet.
A spinális érzéstelenítéshez hasznát tű súrolhatja, ingerelheti a gerincvelőből kilépő idegrostokat, ami „villanásszerű" érzést okozhat a lábakban. Hasonló érzés ez ahhoz, mint amikor a könyökünket beütjük, majd az ott futó ideg mechanikus ingerlésével a kisujjunk felé végigfut egy erős zsibbadásérzés.
Fontos tudni, hogy a spinális érzéstelenítés nem feltétlenül eredményez teljes érzéskiesést, előfordul, hogy a tapintásérzet továbbra is megmarad, míg a fájdalomérzet kiesik. Könnyen érthetik ezt azok, akiknél alkalmaztak már fogászati érzéstelenítést: ilyenkor a fájdalmat nem lehet érezni, de a fogorvos kezét az ajkakon igen.
Császármetszés esetén megfigyelhető, hogy bizonyos esetekben az édesanyák a műtétből az átlagosnál több fájdalmat élnek meg. Mivel esetükben az altatás rizikója jóval magasabb, mint a spinális érzéstelenítésé, így ha lehetőség van rá, a fájdalom ellenére is spinális érzéstelenítést kell alkalmazni.
Kinél nem végezhető?
A gerincközeli érzéstelenítések – így a spinális érzéstelenítés is – ellenjavallottak olyan esetekben, amikor a beteg vérzékeny, illetve bizonyos szívbillentyű-betegségei vannak. Ugyancsak ellenjavallott a módszer koponyaűri nyomásfokozódásnál, illetve akkor, ha a szúrási pontnál bőrfertőzések vannak.
Milyen szövődményi lehetnek?
- A spinális érzéstelenítésnél az érzéskiesés területén az erek természetes módon kitágulnak, ami vérnyomásesést eredményezhet. Az ezzel járó leggyakoribb panasz a hányinger, illetve a hányás. A vérnyomás ereket összehúzó gyógyszerekkel, valamint folyadékpótlással gyorsan rendezhető, a vele járó panaszok hamar megszűnnek.
- A beavatkozás során alkalmazandó gyógyszer pontos mennyiségére nem lehet egységes sémát használni, ugyanaz a mennyiség különböző alkatú betegeknél egészen más kiterjedésű érzéskiesést eredményezhet. Emiatt minden esetben más eshetőségekkel kell számolni. Például előfordulhat, hogy a légzési segédizmok működése átmenetileg kiesik, ami a beteg mélysóhajtását, így köhögését nehezítheti. Ez általában nem okoz veszélyeztető állapotot, azonban a beteg kellemetlenül élheti meg. Extrém ritkán, de ennél magasabb kiterjedésű blokk kiesése légzés-, valamint keringésmegállást eredményezhet. Bár ilyesmi csak elvétve fordul elő, ilyen esetekben légútbiztosítás, lélegeztetés, valamint újraélesztés válhat szükségessé.
- A spinális érzéstelenítés korai szövődményei között megemlítendők a ritkán kialakuló gerincvelő-, illetve idegrost-sérülések, amelyek a későbbiekben elhúzódó érzés- és mozgászavart, illetve inkontinenciaproblémákat eredményezhetnek. Az érzéstelenítést követően a szúrási pont magasságában kialakulhat hátfájdalom.
- A spinális érzéstelenítés egyik, sokak által ismert lehetséges szövődménye a beavatkozást követően kialakuló fejfájás. Ez jellegzetesen tarkótájon jelentkezik, függőleges testhelyzetben pedig rosszabb. Kialakulását az okozza, hogy a spinális teret határoló kemény agyhártya szúrási pontján keresztül az agyvíz folyamatosan szivárog. A szúrási pont spontán gyógyulásáig bőséges folyadékfogyasztás, koffein, valamint fájdalomcsillapítók csökkenthetik a panaszokat. Ritkán előfordulhat, hogy a szúrási pont spontán nem gyógyul. Ha ez a helyzet, akkor úgynevezett epidural blood patch technikával – újabb gerincközeli szúrással – mód van a nyílás zárására.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szabó Nóra aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosnak.